A problémát jelezték a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felé, egyeztetést kezdeményeztek. Szeretnék elérni, hogy a közel két hónapja fennálló rendkívüli helyzet turisztikai és gazdasági következményei megfelelő figyelmet kapjanak, és mielőbb megkezdődjön a szakmai párbeszéd. Az alelnök kormányzati szintű ágazatközi munkacsoport azonnali létrehozását tartja szükségesnek az MTÜ, a Visit Hungary, a vízügy, a hajózási és közlekedési szervek, Budapest, a kikötők és a turisztikai érdekképviseletek részvételével.

Lassú Lilla álláspontja szerint országos kár- és forgalomkiesési felmérést kell indítani a szükséges intézkedések megalapozására. Jelenleg ugyanis senki nem látja egyben, hány hajóút, kikötés, utas, vendégéjszaka és megrendelt turisztikai szolgáltatás esett ki.

Kifejtette:

még a következő szezon előtt el kell készíteni az alacsony vízállás esetére alkalmazható turisztikai és operatív válságprotokollt.

Ennek ki kell terjednie a hajózhatósági információk megosztására, az alternatív kikötőkre, a közlekedési és szálláskapacitások mozgósítására, a nemzetközi kommunikációra, a szolgáltatók közötti felelősség- és költségmegosztásra – ismertette.

A szövetség szerint a kialakult helyzet már nem csak hajózási vagy vízügyi kérdés: a rendkívül alacsony vízállás a teljes magyar turisztikai szolgáltatási láncot érinti, eközben Budapest és Magyarország nemzetközi turisztikai megítélésére is hatással van.

A szervezett dunai szállodahajózás nem pusztán abból áll, hogy a hajók kikötnek Budapesten, miközben az utasok minden szolgáltatást a fedélzeten vesznek igénybe – mutatott rá.

A hajóstársaságok

• kikötési díjat fizetnek,
• autóbuszokat,
• idegenvezetőket,
• belépőjegyeket,
• étkezéseket, kóstolókat és
• különböző helyi programokat

rendelnek meg.

A hajóút előtti és utáni programokon részt vevő vendégek jellemzően ötcsillagos budapesti szállodákban töltenek vendégéjszakákat, kulturális belépőket vásárolnak, éttermeket, privát transzfereket és számos további helyi szolgáltatást vesznek igénybe.

Ezért ebben a helyzetben az MTÜ-nek, illetve a Visit Hungary-nek a belföldi szakmai szereplőkkel együttműködve összehangoltan kell fellépnie a bizalom megőrzése és helyreállítása érdekében – vélekedett.

A helyzet kezelésére a javaslataik között szerepel egy országos felmérés a 2026-ban elmaradt kikötésekről, hajóutakról, érintett utasokról és a turisztikai szolgáltatási lánc bevételkieséséről. Létre kell jönnie rendkívüli helyzetekben alkalmazható turisztikai és operatív válságprotokollnak. A MABEUSZ szerint meg kell vizsgálni a magyar szolgáltatók lemondási kockázatait és a rendkívüli helyzetekből eredő terhek megosztását, és napirendre kell venni a célzott állami kárenyhítés vagy átmeneti támogatás lehetőségét.

Ha a következő szezonban ismét tartósan alacsony vízállás alakul ki, fennáll annak a veszélye, hogy egyes hajóstársaságok komolyan megfontolják: már Bécsben vagy Pozsonyban visszafordítják a hajóikat,

Budapestet pedig hosszú autóbuszos kirándulásként vagy akár elhagyható állomásként kezelik.

Felidézte: a MAHART PassNave adatai alapján évi közel 600 ezer szállodahajós utas érkezik Magyarországra, ez a szegmens magas költési szintje és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások széles köre miatt kiemelkedő gazdasági értéket képvisel. A jelenlegi előrejelzések alapján a dunai szállodahajózás jelentős fejlődés előtt áll, 2030-ig hozzávetőleg 20 százalékkal bővülhet a dunai szállodahajó-kapacitás.

Lassú Lilla a MABEUSZ egyik tagvállalatának idei törlési adataival érzékeltette a helyzet súlyosságát: a vállalkozás által kezelt, elsősorban európai - ezen belül főként német - piacról érkező forgalomban

július közepe óta 192 tervezett hajóérkezésből 106-ot lemondtak, a további 86 pedig sok átszervezéssel valósult meg, azaz a tervezett hajóérkezések több mint 55 százaléka elmaradt.

A tengerentúli, elsősorban amerikai piac augusztusi tagvállalati adatai alapján az utasok hozzávetőleg 20-30 százaléka lemondta az utazást.

További 10-15 százalékuk nem érkezett meg Budapestre, hanem közvetlenül Bécsbe utazott, miután a hajóstársaság előzetesen tájékoztatta őket a várható hosszú autóbuszos transzferről.

Egyes tengerentúli csoportoknál

az eredetileg Budapestre tervezett utasforgalom akár 30-45 százaléka is kieshetett vagy más városba helyeződhetett át

– sorolta, jelezve: a közvetlenül Bécsbe utazó vendégek esetében Budapest elveszítheti a szállodai vendégéjszakákat, a reptéri és városi transzfereket, az étkezéseket, a kulturális programokat, a belépőjegyeket és a vendégek egyéni költésének jelentős részét is. A veszteséget növeli, hogy a beutaztató irodák, autóbuszos vállalkozások, idegenvezetők és programhelyszínek sok esetben hosszú ideig fenntartják a megrendelt kapacitásokat, majd a szolgáltatásokat az utolsó pillanatban, gyakran kötbér nélkül mondják le.

A 2027-es hajózási menetrendekben egyelőre továbbra is szerepelnek a magyarországi kikötők, az idei folyamatok azonban figyelmeztetőek – fűzte hozzá. Már most látható, hogy az amerikai vendégek egy része lemondta az utazását, további részük pedig Budapest helyett közvetlenül Bécsbe érkezett.

(Nyitóképünkön: egy Gönyűnél az alacsony vízállás miatt veszteglő a Dunán szállodahajó)