Infostart.hu
eur:
373.05
usd:
340.03
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A kormányzó Svéd Demokraták párt tagjai a svéd parlamenti és önkormányzati választások utáni eredményvárón Solnában 2026. szeptember 13-án.
Nyitókép: Pontus Lundahl

Svédország választott, de egyelőre rejtély, mi lesz a felállás a külpolitikai szakértő szerint

Választások voltak Svédországban. Bár a baloldali koalíció az egyszerű többséghez szükséges szavazatnál eggyel többet szerzett, a végeredményre valószínűleg csütörtökig várni kell. A svédországi helyzetről beszélt az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior kutatója, makroelemzője és külpolitikai szakértője.

Valószínűsíthetjük azt, hogy baloldali kormány következik Svédországban, viszont azt is mondják a szakértők, hogy egészen csütörtökig kell várnunk arra, hogy megtudhassuk, hogy mi is a pontos végeredmény, hiszen a pártok, illetve a két pártcsaládnak a koalíciója gyakorlatilag fej-fej mellett áll. Erről beszélt az InfoRádióban Németh Viktória.

Hozzátette: a svéd rendszer, illetve az a politikai kultúra,

ami Svédországban kialakult, rendkívül sajátos, hiszen most a jobboldali kormány esetén azt láttuk, hogy a 20 százalékon álló svéd demokraták lényegében kívülről támogatták a kormányt és nem voltak a kormánynak a részei.

A makroelemző szerint a Svéd Demokraták egy külön pólust képviselnek a svéd politikai palettán belül. Ők azok, akik a leginkább ragaszkodnak bizonyos kérdésekhez. Egyik zászlóshajós hajójuk éppen a migrációs kérdés, amely egyébként nem csupán a svéd választókat mozgatja, hanem gyakorlatilag a teljes svéd politikai palettet sokkal zártabbá tette a migrációval szemben.

Kifejtette: a svéd gazdaságban és az egész politikai rendszerben is nagy fordulatok történtek. Ebben különösen érdekes esemény az, hogy csatlakoztak a NATO-hoz, miután évtizedekig az egész hidegháború alatt semlegesek maradtak, és a másik ilyen fontos kérdés az az, hogy a gazdaság milyen irányba menjen tovább.

„Hagyományosan a svéd állam rendkívül bőkezű, nagyon nagy támogatásokat ad, és a szociáldemokraták, illetve a velük szövetségesek, akik most feltételezhetően megnyerték a választásokat, ezt az irányt vinnék tovább, különadókat, például bankadót vezetnének be, hogy ezeket a bőkezű szociális kiadásokat tudják támogatni, miközben pedig a jobboldali koalíció a szigor mellett van” – hangsúlyozta Németh Viktória.

„Svédországban nagyon alacsony az államadósság szintje, a GDP 35 százaléka, és ők ezt szeretnék is a jövőben megtartani, és a gazdasági növekedést pedig adócsökkentéssel szeretnék elérni”

– tette hozzá.

A külpolitikai szakértő kiemelte, hogy az elmúlt, hosszabb időszakban a környező országokkal összehasonlítva dinamikusan fejlődött a svéd gazdaság, de ez a 2 százalékos növekedés elmarad a világ országainak átlagában látott kicsivel több, mint 3 százaléktól.

„Svédország esetében látunk nagyobb kiingásokat, emiatt pedig sok esetben az volt a kérdés, hogy szorosabbra fűzzék-e az integrációt az Európai Unióval, például az euró bevezetésén keresztül. Azonban azt látjuk, hogy a svéd társadalom a 2003-as népszavazás eurót elutasító döntése mellett továbbra is kitart” – fogalmazott Németh Viktória.

A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×