Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot 149 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 35 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők. A fideszes képviselők döntő többsége tartózkodott, a Mi Hazánk és a Tisza képviselői támogatták a jogszabályt. A KDNP-s képviselők egy része tartózkodott, másik része pedig igennel szavazott.

Az előterjesztő által a közös történelmi önismeret és a demokratikus kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek mondott törvény célja a múlt megismerhetőségének biztosítása.

A módosítás megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét, mint a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzője.

A levéltár feladata

• nemcsak az iratok megőrzése lesz, hanem
• azok feldolgozása, digitalizálása,
• a kutathatóság elősegítése és
• a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is.

A digitális technológiák alkalmazásával a történeti források szélesebb körben, gyorsabban és átláthatóbban válnak hozzáférhetővé.

Korszerűsítik az adatmegismerés szabályait, valamint megerősítik az érintettek jogát arra, hogy a róluk keletkezett adatokat teljeskörűen megismerhessék. Egyszerűbbé válik az eljárás, bővülnek a hozzátartozók jogosultságai és lehetővé válik, hogy a megfigyelt személy megismerhesse a vele kapcsolatban eljáró, állambiztonsággal együttműködő személyek és hivatalos hivatásos alkalmazottak személyazonosságát.

Átalakul a szakképzési centrumok irányítási rendszere

Átalakul a szakképzési centrumok irányítási rendszere a szakképzési törvény módosítása nyomán, amelyet 143 igen 42 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadtak el a képviselők.

A szakképzési centrumokban megszűnik a kettős vezetés azzal, hogy kivezetik a kancellári munkakört, az intézményeket főigazgató vezeti majd. Az új vezetési struktúrában csökken a felsővezetők száma, amitől a kormány számottevő megtakarítást vár.

Az új vezetőt nyílt, a szakmai tudást, a szakképzés iránti elkötelezettséget előtérbe helyező pályázaton választják ki, a pályázaton a centrumok korábbi, illetve jelenlegi vezetői is indulhatnak.

Az új struktúrájú centrumvezetés 2027. január 1-jén kezdheti meg működését.

A szakképző intézmények önálló vizsgáztatói jogosultságát további 1 évvel, 2027. december 31-ig meghosszabbítják.

A már működő vizsgaközpontokat a tapasztalatok alapján az engedély kiadását követő 3 éven belül lesz indokolt kötelezően ellenőrizni.

Az Országgyűlés ezután megkezdte a szavazást az új alkotmánybírákról, Forsthoffer Ágnes házelnök addig ülésszünetet rendelt el, míg a papír alappú titkos szavazás lezajlik.

A parlament a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg az új alkotmánybírókat kilenc évre. A képviselők a Tisza Párt frakciójának jelöltjeire: Chronowski Nórára, Ligeti Miklósra, Kovács András Györgyre, Szomora Zsoltra és Orosz Árpád Gáborra adhatják le szavazatukat.

A Fidesz és a KDNP képviselői még a titkos szavazás elrendelése előtt kivonultak az ülésteremből. Korábban közölték, hogy nem vesznek részt az alkotmánybíró-választás folyamatában, az eljárást illegitimnek, az alkotmányosság megcsúfolásának tartják.

A szavazás eredményének kihirdetése után az új bírák esküt is tesznek.

Ma dönt a Ház a dízeltámogatásról és a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről is.