Az új Országgyűlés megalakulása után az azt köszöntő ünnepélyes katonai díszszemlére és zászlófelvonásra érkezett a Parlament lépcsőjére Magyar Péter miniszterelnök. A ceremónia után köszöntött mindenkit a „szabad, demokratikus Magyarországon”.

Annak a közös hitnek a beteljesedése a mai nap, hogy Magyarország képes újra hinni önmagában és közös hazája lenni minden magyar embernek – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarok visszavették az Országgyűlést, az emberek képviselői ülnek benne ismét. Nem háttéremberek és propagandagépezetek írták ezt a történetet, hanem a választók, munkával, reménnyel, eltökéltséggel és derűvel.

„Ez a ti rendszerváltásotok, a ti hazátok, a ti Országgyűlésetek, és mi ezt köszönjük nektek!" – mondta.

A választók példát mutattak, meg mutatták, hogy nem kell félni.

„Egy világ tanulta meg kimondani, hogy árad a Tisza!” – mondta, hozzátéve, hogy most egy kicsit mindenki magyar szeretne lenni. Arra akartak tanítani, hogy a háború a béke, a szabadság a szolgaság, a tudatlanság erő, aki másként gondolkodik, kevésbé magyar és kevésbé értékes, kevésbé része ennek a csodaszép hazának. De sikerült? Nem. Az ellenkezőjét tanítottátok meg az országnak és a nagyvilágnak. Hogy a leggonoszabb önkényt a leghétköznapibb hús-vér emberek győzik le. Hogy a hatalmi gépezet ellen nem egy másik hatalmi gépezet kell, hanem hús-vér emberek, akik postaládáról postaládára, házról házra, télben, esőben, bármire képesek a közösségükért. Ennél nagyobb erő nincs. A történelemkönyvekben fogják tanítani, hogy a világosság legyőzi a sötétséget, a tisztesség a gonoszságot” – fogalmazott Magyar Péter. Úgy értékelt, hogy

ez a Magyarország nem ismer lehetetlent.

A mai nap az ünnepé, meg kívánják hálálni, amit a magyaroktól az elmúlt hetekben, hónapokban kaptak, hogy hittek bennük akkor is, amikor még senki sem.

Azt ígérte, hogy mindig emlékezni fognak a szabadságszerető, hazaszerető magyar emberek rendszerváltó erejére. „Ma öleljük meg egymást, fogjuk meg egymás kezét, köszönjük meg egymásnak ismerősen és ismeretlenül, hogy itt állhatunk ebben a csodálatos országban, városban, ezen a csodálatos téren a világ legcsodálatosabb épülete előtt. Köszönjük!” – mondta.

Nem fogja elfelejteni, magával viszi mindazt, amit támogatóitól tanult az országjárása során. „Nemcsak az országot, engem is megváltoztattatok” – közölte. A legfontosabb a következő években, hogy újra megtanuljunk közösségként tekinteni önmagunkra – tette hozzá, kérve, hogy ne legyőzni és megalázni akarják a másként gondolkodókat, hanem hallgassák meg, beszéljenek velük. „Együtt fogjuk újjáépíteni Magyarországot, mert nincs jobb, nincs bal, csak magyar” – mondta.

Most kezdődik igazán a munka, közösségeket kell építeni, vitatkozni, segíteni egymásnak, és újra megtanulni, egymásnak is megmutatni, hogy a politika lehet tisztességes, emberi, bátor, őszinte, szép és hasznos dolog – mondta. A politikát nem szabad magára hagyni, „nélkületek nem szeretnénk és nem is fogunk kormányozni”, a minden magyart képviselő kormányhoz a magyarok is kellenek.

„Alakítsatok továbbra is szigeteket, szervezzetek helyi közösségeket, ismerjétek meg egymást, legyetek kíváncsiak egymásra és Magyarországra”

– üzente a Tisza szigetekkel kapcsolatban.

Azt kérte, hogy mindenki őrizze meg ezt a derűt, nyitottságot és szeretetet, mert az előttünk álló években Magyarországnak erre lesz a legnagyobb szüksége. „Emlékezzetek erre a napra egész életetekben” – szólított fel. „Ilyen volt 2026-ban a szabad, demokratikus Magyarország első napja” – mondta.

Megköszönte a bizalmat, a sok munkát, az imákat, a kedvességet és a biztatást, rengeteg jó szót és szeretetet.

„Hát akkor örüljünk! És végre legyen tánc!” – szólított fel ünneplésre elköszönése előtt, békés, derűs szórakozást kívánva a szombati napra mindenkinek.