Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Nyitókép: Unsplash

Erdőökológus: szemléletváltásra van szükség, vannak kímélőbb eljárások is, mint a tarvágás

Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is. Eközben Magyarországon még az idős, védett erdők ökológiai értékei is gyakran háttérbe szorulnak a fakitermelés szempontjaival szemben – erről beszélt az InfoRádióban Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

„Az erdő, akármilyen is, többféle funkciója, többféle szerepe van, és nagyon sokszor akkor jövünk rá a fontosságára, amikor már hiányzik” – mondta az InfoRádióban Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

Hozzátette, az erdőknek például nagyon fontos szerepe van például az árvízvédelemben, mert sok csapadékvizet képesek megfogni, az emberek viszont főként tűzifa- és faanyagforrásként, illetve rekreációs helyszínként, tehát kiránduló, sportolóhelyként gondolnak az erdőségekre. Pedig

szerepük van még a víztisztításban, a klímaszabályozásban a szén-dioxid megkötésével, a talajképződésben és a levegő minőségének javításában is, illetve a biodiverzitás védelmében.

Az ökológus elmondta, az erdőkezelésnek több módja is van, viszont a rengeteg elért eredmény mellett is az erdészeti szakmának vízióváltásra van szüksége. A vágásos gazdálkodás – közismertebb nevén a tarvágás –, amikor egy nagyobb területen egyszerre levágják a fákat, sokszor valóban nagyon drasztikusan szokott kinézni, nem véletlen tehát, hogy a civilek is leginkább ezt szokták támadni – mondta, hozzátéve, hogy ennél sokkal kíméletesebb módszerek is.

Aszalós Réka szerint ma Magyarországon vágásos gazdálkodással működik az erdőgazdálkodások 90 százaléka, ez pedig a HUN-REN kutatói szerint nem fenntartható, pláne, hogy

védett területeken, nemzeti parkokban is sokszor viszonylag nagy területeket szoktak letarolni.

Úgy véli, elmozdulásra van szükség ettől a gyakorlattól a folyamatos erdőborítást biztosító módok felé. Emellett az erdő belsejében is sok olyat tehetnek a gazdálkodók, ami védi a biodiverzitást – tette hozzá.

A klímaváltozás hatásai kapcsán az ökológus elmondta, bizonyos dolgokat nehéz meglátni, mivel az erdőknek azért elég nagy az állóképessége, különösen akkor, ha hagyják őket a maguk természetes módján működni. Megjegyezte, a mostani klímaváltozás se sokkal gyorsabb, mint a korábbiak az evolúció során, viszont ez bizonyos fajoknak nem annyira kedvez. Leszögezte:

ha elsődlegesen faanyagforrásként tekintünk az erdőkre, akkor nem megengedhető, hogy bizonyos változások végbemenjenek bennük.

Ha ökologikusabb szemléletre váltunk, sokkal inkább megengedjük, hogy a természet maga módján működjön, akkor a klímaváltozás hatásai sokkal jobban „pufferálódnak” – jelentette ki. Azaz, ha a fiatal fák között más fajok is megjelennek, mert azok jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, akkor akár segíteni is lehet őket a terjedésben.

Aszalós Réka a bükkök problémájáról is beszélt, ami egy, a klímaváltozásra kiemelten érzékeny faj. Ismert, hogy a bükkösök esetén mennyire fontos, hogy megőrződjön az erdő mikroklímája, és pontosan ezért nem szabad vágásos üzemmódban kezelni, hanem inkább örökerdő-gazdálkodást, vagy egy fakitermelést nem szolgáló módszert érdemes esetükben folytatni. Mint Mondta, ezek segíthetnek abban, hogy a gyönyörű bükköseink még sokáig megmaradjanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Személyesen tájékoztattuk Dr. Baka Andrást a TISZA-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra - írja a miniszterelnök a közösségi oldalán.

Aszódi Attila: akár még hónapokig is elhúzódhat a paksi helyzet

A 2018-as nagy szárazság tapasztalatai alapján a Paksi Atomerőművet a teljes kikapcsolás közelébe sodró helyzet még akár három hónapig fennállhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Úgy fogalmazott: még ha nem is szólnak a szirénák, akkor is egy súlyos természeti katasztrófa közepén vagyunk.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Mire Magyarország lecseréli a forintot, pont kukázzák a most ismert eurót

Mire Magyarország lecseréli a forintot, pont kukázzák a most ismert eurót

Ha a magyar kormány tervei szerint halad az euró felé vezető út, a következő évtized elején reális közelségbe kerülhet a forint leváltása. Könnyen lehet azonban, hogy mire a magyarok először fizetnek hazai boltban euróval, már egészen más bankjegyek kerülnek a pénztárcájukba. Az Európai Központi Bank most dönti el, hogyan nézzen ki a közös pénz következő generációja, és a látszólag ártalmatlan grafikai pályázat mögött meglepően komoly kérdés húzódik: mit lehet egyáltalán rárajzolni egy kontinens pénzére, ha a kontinens még abban sem teljesen biztos, mitől közös? Miért lenne épp a legjobb választás a letekerhetetlen európai üdítős kupak?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×