Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
A drónnal készült felvételen emberek a befagyott Balaton jegén Zamárdinál 2026. január 17-én.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Kiderült, segít-e a nagy havazás a Balaton és a Velencei-tó vízszintjén

Az elmúlt hetek havazása nem segít számottevően a Balaton és Velencei-tó vízszintjének emelkedésében – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor szerint az alacsony vízszint miatt a Balaton ökológiájának felborulására lehet számítani.

Sajnos az elmúlt időszakban többször is érzékelhető volt a természetes vízkészlet hiánya, és ezek a hatások már kumulálódnak. A vízhiány azt eredményezi, hogy a Balaton vízállása nem érte el a nyári üzemi vízszintet, tehát a szabályozott szintet, és folyamatosan 120 cm alatt volt – mondta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádióban. A maximumát valamikor április-május között érte el a Balaton átlagos vízállása, de 112 cm fölé nem tudott emelkedni. 2025-ben a legalacsonyabb vízállása 64 centiméter volt, ami ökológiai értelemben még nem jelent problémát, viszont a jövőre nézve nem jelent semmi jót – tette hozzá.

Hogy az alacsony vízszint mennyire okozhat problémákat a tó ökoszisztémájában, arról úgy fogalmazott: a kisebb vízállásokkal csökken a vízmélység, aminek természetesen köze van a víz felmelegedéséhez és ezen keresztül az oldott oxigén állapotához is, sőt, a biokémiai folyamatokat is befolyásolja – ez egy nagyon összetett jelenség.

„A kutatók, akik folyamatosan monitoringozzák a Balaton élővilágát, egyértelműen megállapították, hogy

a Balaton ökológiája nagyjából már fölborult, illetve valószínűsíthető egy olyan változás, amely akár jelentős is lehet. Látjuk akár az algavirágzás, akár az árvaszúnyog-tömegrajzás példáján, hogy valami nem stimmel,

hogy olyan folyamatok indultak be, amelyek például az invazív fajok elterjedését is jelenthetik. Többen kongatják a vészharangot, hogy a Balaton ökológiájának teljes felborulása is várható” – mondta a szakember.

Arról, hogy hosszú távon mit okozhat a tóban, ha tényleg felborul ez az ökoszisztéma, úgy fogalmazott: a tavaknak van egy életciklusuk, az ilyen sekély tavak feltöltődésre vannak ítélve. Tehát ez egy természetes folyamat, amit most az éghajlatváltozás befolyásolhat vagy fölgyorsíthat, hiszen a Balatonnak relatíve kicsi a vízgyűjtő területe. A Balaton vízforgalmát az határozza meg, hogy mi történik a vízgyűjtőn, mennyi csapadék hullik oda, illetve magára a tóra.

„Ha megnézzük az elmúlt évek adatait és az éghajlatváltozási modelleket, jól látható, hogy

30-40 év múlva vagy akár már azon belül jelentős vízforgalmi problémákkal fog küzdeni a Balaton, tehát egészen extrém kis vízállások is lehetnek 30-40 év múlva,

ami azt jelenti, hogy el kell gondolkodni, hogy valahogy meg kell oldani a Balaton vízpótlását. Persze egy kiszáradó Balaton egy csökkentett ökológiai potenciált fog jelenteni, hiszen ez egy nagyon komoly vizes élőhely. Másrészt természetesen az ott élő embereket illetően is ez egy komoly társadalmi feszültséget jelenthet” – mondta a szakember.

Papp Zsolt szerint a most leesett sok hó túl sokat nem fog javítani a Balaton állapotán.

„Egyáltalán nem extrém mennyiségű ez a hó, csak egyszerűen elszoktunk a havazástól. Ez is a csapadék egy formája, de ugye mi a havazásból főleg azt érzékeljük, hogy nagyon régen láttunk hófúvást, és az közlekedési problémákat okoz. De valójában egyáltalán nem szélsőséges az a hóhelyzet, ami Magyarországon kialakult.

20-30 centiméter közötti hóréteg-vastagság alakult ki a vízgyűjtőn. Még az is mondható, hogy ez átlag alatti, ha visszatekintenénk mondjuk az elmúlt száz évre, vagyis ez nem nagy mennyiség – fogalmazott. Természetesen a hóolvadás után ez valamelyest segíteni fog a Balaton vízháztartási helyzetén, de nagyon valószínű, hogy az idén sem lehet előállítani tavasszal a 120 centiméteres vízállást” – tette hozzá.

A Velencei-tónál még rosszabb a helyzet

– folytatta. Ott az előrejelzések szerint is még kevesebb lesz a lefolyás a vízgyűjtő területről. Ilyenkor a vízháztartási mérleg elemeit számítják a szakemberek, hogy a tó felületére mennyi csapadék hullik, mennyi lesz a vízgyűjtőről lefolyó vízmennyiség, mekkora a párolgás mértéke, vagy ha van leeresztés a tóból – ami egyébként se a Velencei-tónál, se a Balatonnál nincs –, akkor ezekből lehet kiszámítani a mérlegeket. És a középtávú előrejelzések is nagyon minimális vízszintemelkedést jeleznek előre.

„Természetesen azt nem tudhatjuk, hogy egy vagy két hónap múlva mennyi csapadék lesz és hogy mire számíthatunk, de az a hóban tárolt vízkészlet, ami a vízgyűjtőn van, sokat nem fog segíteni a tó természetes vízháztartásában” – mondta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Folyamatosan érkeznek a nyugati vezetők Kijevbe, Zelenszkij bejelentette a béke forgatókönyvét – Háborús híreink vasárnap

Folyamatosan érkeznek a nyugati vezetők Kijevbe, Zelenszkij bejelentette a béke forgatókönyvét – Háborús híreink vasárnap

Északi és balti országok vezetői érkeztek Kijevbe vasárnap, mivel hétfőn, az ukrán Függetlenség Napján az ukrán fővárosban tartják a "tettre készek koalíciójának" tanácskozását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszámolt róla, hogy vasárnap Kijevben találkozott James Lankford republikánus és  Richard Blumenthal demokrata szenátorral. Zelenszkij vasárnap újságírók előtt ismertette az Egyesült Államokkal és az európai partnerekkel közösen kidolgozott, a háború lezárását célzó tervet, amelynek három fő pillére a tűzszünet, a csapatkivonás és egy szabad gazdasági övezet létrehozásaCikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×