A Magyar Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa szerint ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt. Aszalós Réka az InfoRádióban azt mondta: a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, vagyis nem az őshonos erdőktől veszik el a területet.

Az ökológus a saját családi körében is évről évre azt hangoztatja, hogy készítsenek alternatív karácsonyfát. Azt gondolja, kreatív ötleteket megvalósítva fenyőágakból, gallyakból, deszkákból, díszekből vagy más kiegészítőkből szép alkotásokat lehet létrehozni, amelyek kellően megteremtik a karácsony hangulatát. Az interneten számtalan videó elérhető arról, miként lehet megalkotni egy-egy ilyen környezetbarát alternatív karácsonyfát. Ezzel együtt tisztában van azzal is, hogy nagyon sokan hagyománytiszteletből vagy kulturális okokból kötődnek a fenyőfához, ezért számukra ez a kreatív megoldás nem elfogadható. Az ő esetükben pedig mindig az a fő kérdés, hogy élő fenyőt vagy műfenyőt válasszanak – ez a vita egyébként már régóta tart.

Aszalós Réka úgy fogalmazott, „az ördög mindig a részletekben rejlik”, ezért nincs egyetlen igazán jó válasz arra, hogy ökológiai szempontból a valódi vagy a műfenyő a jó választás. Általánosságban azonban elmondható, hogy az élő fenyő állítása a megfelelő döntés a környezeti szempontok alapján. Sokféle mérlegelési szempont van, melyek közül az ökológus azt emelte ki, hogy a műfenyő esetében már maga az előállítás és a szállítás is nagyon költséges, hiszen leginkább Kínából importálják. A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag, így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. Aszalós Réka szerint

ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy „szemétgyártással jár együtt”.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra is, hogy ha több mint tíz éven keresztül használjuk ugyanazt a műfenyőt karácsonykor, akkor az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából kiegyenlítődik a mérleg az élő fenyő kontra műfenyő összevetésben.

Ugyanakkor az egyes összehasonlításokban kevésbé szokás megemlíteni, hogy a karácsonyfának szánt fenyőfákat nem természetes erdőkben vágják ki, hanem vannak erre a célra telepített ültetvények. Magyarországon a legtöbb ilyen ültetvény Zala és Vas vármegyében található, néhány ezer hektáron. Aszalós Réka szerint

tévhitet terjesztenek azok, akik azt híresztelik, hogy az élő fenyő kivágásával és megvásárlásával rombolják az emberek a természetes erdőket.

Az ökológus kiemelte: a karácsonyra szánt fenyőfák nevelésével és értékesítésével idehaza kistermelők, családi vállalkozások foglalkoznak, ezért nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy 600-700 magyar családnak biztosít megélhetést ez a tevékenység, ami tehát társadalmi szempontból is nagyon fontos.

Aszalós Réka arra is kitért, hogy sokkal ideálisabb az, hogy fenyőfákat nevelnek ezeken az ültetvényeken, mintha például kukoricát vagy búzát ültetnének oda, mert a fenyőfák egészen a kivágásukig, vagyis akár tíz éven keresztül is biodiverzitást tudnak fenntartani az adott területen, ami a talajmikrobák, gombák, madarak és egyéb élőlények szempontjából is nagyon hasznos. Az ökológus szerint ezek a példák is azt szemléltetik, hogy a valódi fenyőfa nemcsak a karbonlábnyom miatt, hanem társadalmi és biodiverzitási szempontok szerint is jobb választás karácsonykor, mint a műfenyő.

Aszalós Réka azt tanácsolja mindazoknak, akik az ünnepek idején élő fenyőfát állítanak, hogy

magyarországi vagy a közeli országokban termesztett fát válasszanak, ne pedig olyat, amit például Hollandiából importáltak.

„Ezzel ugyanis egyrészt jelentősen tudjuk erősíteni az említett társadalmi hatást, másrészt csökkentjük a karbonlábnyomot is” – magyarázta a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.

Érdemes nagyon odafigyelni a fenyőfák ünnep utáni hasznosítására is is. Ha lehet, ne a kommunális hulladékba kerüljön a fenyőfa, hanem inkább komposztba feldarabolva, így mulcsként vagy talajtakaróként is újrahasznosítható. Ha erre házilag nincs lehetőség, akkor érdemes olyan helyre elvinni, ahol komposztálják.

(A nyitóképen: karácsonyfának szánt, rögzítőhálóba csomagolt fenyőfák a Zala vármegyei Surdon.)