Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
331.58
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Egy kortárs művészeti galéria egyik terme festményekkel és egy szoborral.
Nyitókép: Unsplash

Picasso, van Gogh, Klimt és Frida Kahlo is ott van a 2025-ös nemzetközi aukciós toplistán

Ráadásul most először fordult elő, hogy Frida Kahlo bejutott azon művészek közé, akik alkotásait a legnagyobb összegekért vásárolták meg egy adott évben.

Kétszámjegyű növekedéssel zárta a tavalyi évet a nemzetközi aukciós műkereskedelem. A tízes listán idén először szerepelt Frida Kahlo. A csúcskategóriába tartozó festményekért is jóval mélyebben nyúltak a zsebükbe a gyűjtők – írja összefoglalójában a Műtárgy.com.

Míg a tavalyi év legdrágább tételei az előző néhány évinél alacsonyabb áron keltek el itthon, tükrözve a piac egészén tapasztalt visszaesést, a globális piacon fordított volt a helyzet: a három nagy nemzetközi aukciósház tavalyi számai jelentős növekedést mutatnak és

a jó eredményhez ezúttal is nagyban hozzájárultak a legkiemelkedőbb tételekért fizetett csúcsárak.

Tavaly 757,2 millió dollárt fizettek vásárlóik a 10 legdrágább műtárgyért – melyek csakúgy, mint 2024-ben, kivétel nélkül festmények voltak – 45 százalékkal többet, mint 2024-ben.

A tavalyi összeg a 2023. évinél is magasabb, de még mindig jelentősen elmarad a 2022-es, 1,1 milliárd dolláros csúcstól. A legdrágább tétel tavaly 236,4 millió dollárért, egy évvel korábban 121,1 millióért kelt el, a legkisebb ár pedig, amivel még be lehetett kerülni a TOP 10-be, tavaly a 2024-es 32,4 millió dollárral szemben 45,5 millió volt.

Ebben a kategóriában a piac a korábbinál is erősebb koncentrációt mutat; míg 2024-ben a tíz legmagasabb ár 4 különböző aukciósháznál született, tavaly már csak a Sotheby’s és a Christie’s osztozott a csúcseredményeken. Az ezeket elért művészek listáján nincsenek nagy változások: a tavalyi TOP 10-es művek nyolc alkotója közül öt rajta volt az egy évvel korábbi listán is.

Frida Kahlo nevét először olvashatjuk a listán – egyúttal ő az egyetlen női alkotó is a legdrágább művek szerzői között – Picasso és Mondrian viszont visszatérő szereplők.

Picasso, a korábbi rangsorok leggyakoribb éllovasa 2024-ben nem szerepelt a TOP 10-ben, és tavaly is csak a 9. helyen tudott visszatérni; 45,5 millió dolláros legjobb ára messze elmarad 10 éve elért 179,4 milliós életműrekordjától.

Tavalyelőtt Ed Ruscha személyében élő művész is felkerült a listára, 2025-ben erre nem akadt példa. Valamennyi TOP 10-es mű egy közel 100 éves idősávban, 1888 és 1981 között keletkezett, többségük a XX. század első harmadában.

A legfrissebb lista különlegessége, hogy az első három helyen egyetlen művész, Gustav Klimt munkái szerepelnek, ráadásul mindhárom alkotás ugyanabból a gyűjteményből és egyszerre került kalapács alá a Sotheby’s november 18-i New York-i árverésén.

A 2025-ös toplista tehát:

  1. Gustav Klimt: Elisabeth Lederer portréja, 1914-16, Sotheby’s, 236,4 millió dollár
  2. Gustav Klimt: Virágos mező, 1908, Sotheby’s, 86 millió dollár
  3. Gustav Klimt: Erdei lejtő az attersee-i Unterachnál, 1916, Sotheby’s, 68,3 millió dollár
  4. Vincent van Gogh: Párizsi regények és rózsák egy pohárban (Párizsi regények), 1888, Sotheby’s, 62,7 millió dollár
  5. Mark Rothko: No. 31, (Sárga csík), 1958, Christie’s, 62,2 millió dollár
  6. Frida Kahlo: Az álom (Az ágy), 1940, Sotheby’s, 54,7 millió dollár
  7. Jean-Michel Basquiat: Koronák (Peso Neto), 1981, Sotheby’s, 48,3 millió dollár
  8. Piet Mondrian: Kompozíció nagy piros síkkal, kékes szürkével, sárgával, feketével és kékkel, 1922, Christie’s, 47,6 millió dollár
  9. Pablo Picasso: Az olvasmány (Marie-Thérèse), 1932, Christie’s 45,5 millió dollár
  10. Claude Monet: Nimfák, 1907, Christie’s, 45,5 millió dollár
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×