Kovács Erik szerint az egyik leggyakoribb tévhit a karácsonyfa-vásárlással kapcsolatban, hogy a műfenyő kevésbé ártalmas a környezetre nézve, mint az élő fenyő. Közölte: utóbbit azért ültetik és nevelik hosszú éveken keresztül – akár 9-15 évig is –, hogy abból majd egyszer karácsonyfa lesz. Az élő fenyőfák ráadásul a locsolásnak és a megfelelő trágyázásnak köszönhetően javítják a bioszférát a különböző kertgazdaságokban vagy fenyőiskolákban.

A kutató szerint sokan nem veszik számításba azt a tényt sem, hogy az élő fenyő kevésbé terheli a klímát, ugyanis

mialatt növekszik, akár 30-40 kilogramm szén-dioxidot is képes elnyelni.

Ha pedig megfelelően újrahasznosítják, akkor gyakorlatilag „nullára jön ki a karbonlábnyoma”. Ilyen eljárás például az, amikor a vágott fenyőt fűtés céljából erőművekbe viszik, ahol kitisztítják a szén-dioxidot az égés során, de akár dísztárgyakat is lehet készíteni belőlük.

Ezzel szemben a műfenyő gyártása során rendkívül sok káros anyag és üvegházhatású gáz szabadul fel. Kovács Erik hozzátette: a műfenyőt nem Európában készítik, hanem a Távol-Keleten és amíg onnan eljut repülőkkel vagy hajókon más kontinensekre, ugyancsak nagy mennyiségű szén-dioxid és káros anyag kerül a levegőbe a szállítás során, vagyis komoly környezetszennyezés történik. A vágott fenyővel ellentétben ráadásul nem is lehet újrahasznosítani és elégetni sem szabad, mert rengeteg káros anyagot tartalmaz.

Ha égetni kezdik, benzol, dinitrogén-oxid és egyéb más mérgező gázok keletkeznek.

Sokan azzal érvelnek a műfenyő mellett, hogy azt csak egyszer kell megvenni és utána akár 10-15 évig is használható. A szakértő erre azzal reagált, hogy jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma a műfenyőnek, mint az élő fenyőnek. Ezt azzal magyarázta, hogy utóbbi nemcsak szén-dioxidot nyel el nagy mennyiségben, hanem oxigént is pumpál.

A műfenyő viszont a gyártása és a szállítása alatt annyi üvegházhatású gázt és káros anyagot szabadít fel, mint amennyit egy élő fenyő 50 év alatt.

Az élő fenyő vásárlásánál több opció is a rendelkezésünkre áll. Lehet már a többi között földlabdás fenyőt is venni, sőt a megosztáson alapuló gazdaság jegyében akár kölcsönözhetünk is karácsonyfát számos kertészetből. Kovács Erik ugyanakkor kiemelte, hogy nagyon óvatosan kell bánni az élő fenyőkkel, ugyanis sokkot kaphatnak, amikor beviszik a kinti hidegről a melegre, majd az ünnepek után ismét kikerülnek a szabadba. A hőstressz következtében akár a 40 százalékuk is elpusztulhat.

A Klímapolitikai Intézet munkatársa azt ajánlja, hogy érdemesebb inkább vágott fenyőt vásárolni. „Viszont akinek van saját kertje és megfelelően tudja gondozni, az választhatja a földlabdás fenyőt is, de nagyon oda kell rá figyelni, mert rendkívül érzékeny” – magyarázta.

Arra is ügyelni kell, hogy megfelelő talajba ültessék a földlabdás fenyőt, nem mindegy az sem, milyen földet használnak ehhez, mert a nem ideális környezet és a rossz talajviszonyok szintén sokkot okozhatnak neki.