A katasztrófavédelem összesítette az első kilenc hónap lakástüzeinek és szén-monoxidos eseteinek statisztikáit. Idén már 4739 lakástűz volt, 473-an sérültek meg ezekben, és 77-en életüket vesztették – mondta el Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban.

Idén eddig 128-cal több lakástűz volt, 53 emberrel többen sérültek meg, és 19-en többen vesztették életüket, mint tavaly ugyanebben az időszakban. És ami a legszomorúbb adat, hogy az idei több mint 4700 lakástűznek a helyszínén csupán nyolc esetben volt füstérzékelő – hangsúlyozta a szóvivő.

„Holott ha van füstérzékelő, az azonnal hangosan sípol, fölhívja a figyelmünket a tűzre, így könnyen mi magunk is el tudjuk oltani, vagy ha nincs ennyi lélekjelenlétünk, akkor épségben el tudjuk hagyni az épületet, és hívni tudjuk a tűzoltókat, hogy ők végezzék el a piszkos munkát”

– mondta Mukics Dániel.

Megnézték azt is, hogy melyek azok a helyiségek, ahol leggyakrabban keletkezik tűz. Íme a lista:

• konyha –16 százalék
• kémény – 12 százalék
• hálószoba – 10 százalék
• tároló – 7 százalék
• nappali – 5 százalék

A többi eset eloszlik minden egyéb helyiségre.

„Ez a statisztika azért jó, mert ha vásárolunk füstérzékelőt, akkor tudjuk, hova érdemes helyezni.

A konyhába, a hálószobába, a nappaliba én mindenképpen javasolok füstérzékelőt.

Csak hangsúlyozni tudom, hogy mindenki éljen az ingyenes kéményellenőrzés lehetőségével, mivel nagyon sokszor a kéményben keletkezik a tűz” – tanácsolja a szóvivő, hozzátéve: nagyon sokan most próbálnak kéményseprőt hívni. Ilyenkor, a fűtési szezon kezdetén sokkal leterheltebbek a szakemberek, lehet, hogy várni kell.

„Nem kell megijedni, teljesen mindegy, mikor hívunk kéményseprőt, a hangsúly a rendszerességen van: ha fával vagy más szilárd tüzelővel fűtünk, akkor évente egyszer hívjunk kéményseprőt, ha pedig gázzal, akkor kétévente. Ez a családi házakban élőkre vonatkozik. A társasházakban élőknek nincsen feladatuk, oda automatikusan érkezik a kéményseprő, csak be kell engedni, hogy el tudja végezni a munkáját” – mondta Mukics Dániel.

A kérdésre, hogy igaz-e, hogy akár egy konyhai szellőző is képes megfordítani a kéményben az áramlási folyamatokat és megmérgezhetjük magunkat vele, a szóvivő azt mondta: minden olyan épületgépészeti technikai berendezés, amely befolyásolja az otthonunkban a levegőáramlást, az képes hozzájárulni ahhoz, hogy szén-monoxid keletkezzen.

A szén-monoxid mindig akkor keletkezik, ha zárt térben nyílt láng ég, és ez a nyílt láng nem kap megfelelő mennyiségű oxigént. Hogyan fordulhat ez elő?

Például ha nagyon jól szigetelő nyílászárókat szerelünk be, és elmulasztunk résszellőzőt, vagy valamilyen légbevezetőt szerelni az ablakba.

Ilyenkor ha megy például a nyílt égésterű vízmelegítő, a kandalló, a cserépkályha, a gázkazán, vagyis bármi, ami a szoba levegőjét használja, és az elhasználja a levegőt, akkor nincs elég levegőutánpótlás, és máris mérgező szén-monoxid fog keletkezni – magyarázta a szakember.

Idén 734-szer hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt, 78-an szenvedtek valamilyen mértékű szén-monoxid mérgezést, és öten életüket vesztették. Ezek az adatok jobbak, mint a tavalyiak, 44-gyel kevesebb ilyen esetre hívták a tűzoltókat idén, mint tavaly.

Idén 14-gyel kevesebben szenvedtek mérgezést, és egy emberrel kevesebb vesztette életét szén-monoxid miatt. Ennek az az oka, hogy egyre jobban elterjed a szén-monoxid-érzékelő használata.

„Nagyon jó lenne, ha a füstérzékelővel is ilyen eredményt tudnánk elérni, és mindenki vásárolna otthonra füstérzékelőt. Fontos tudni, hogy ez a két készülék nem ugyanaz, szén-monoxid érzékelő oda kell, ahol nyílt lánggal fűtenek, főznek, vagy melegítik a vizet, füstérzékelő pedig mindenhová javasolt, hiszen az a tüzet fogja észlelni” – hangsúlyozta Mukics Dániel.

A füstérzékelőt mindig a szoba közepén a mennyezetre helyezzük, a szén-monoxid érzékelőt pedig a nyílt lánggal működő eszköz, tehát a gáztűzhely, a gázkazán, a cserépkályha, a kandalló, a vaskályha, tehát bármelyik nyílt lánggal működő fűtő, melegítő eszköz egy-másfél méteres távolságába, fejmagasságba helyezzük, akkor fogja a legnagyobb biztonságot nyújtani – mondta el Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban.