Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Az aranyszínû sárgaság fitoplazmás betegséggel fertõzött szõlõültetvény Zalaszentgrót környékén 2025. október 1-jén. A kormány cselekvési tervet fogadott el és 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínû sárgaságot terjesztõ amerikai szõlõkabóca elleni küzdelemre.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Újabb borvidékeket ért el a pusztító csapás

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a Balatonfüred-Csopaki és az Egri borvidéken is kimutatta a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét, így a kórokozó a 22 borvidékből 17-ben már megjelent – közölte a Nébih hétfőn.

A területileg illetékes kormányhivatalok szakemberei mindkét helyen megkezdték a növényegészségügyi intézkedéseket. Az érintett ültetvények körül 1 kilométeres sugarú körben minden tőkét megvizsgálnak, a fertőzött területeken pedig megsemmisítik a tüneteket mutató tőkéket. Ezekről tilos a szőlő szaporítóanyag forgalmazása és szállítása is, a fertőzés körüli további 3 kilométer sugarú puffer zónában intenzív felderítés és kötelező védekezési program lép életbe.

A Nébih ismét felhívta minden szőlőtulajdonos figyelmét a megelőző védekezésre.

A betegség csak ellenőrzött, egészséges szaporítóanyag használatával, valamint a terjesztő vektor, vagyis az amerikai szőlőkabóca elleni rendszeres védekezéssel fékezhető meg. Fontos továbbá, hogy a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a vármegyei kormányhivatalok növényegészségügyi felügyelőjének és a Nébih-nek – olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×