eur:
391.63
usd:
359.45
bux:
72366.13
2024. július 16. kedd Valter
Kiégett és sérült gépjárművek az M1-es autópályán Herceghalomnál, ahol öt kamion és 37 autó ütközött össze, mindkét irányban lezárták az autópályát 2023. március 11-én. A balesetben érintett öt kamion és 37 személygépkocsi közül 19 jármű kiégett, és összesen 26 ember sérült meg. Közülük hatan életveszélyesen, heten pedig súlyosan sérültek.
Nyitókép: Lakatos Péter

Tömegbaleset az M1-esen: még nincs felelős, de „bárki” azzá válhat

Tizenhat hónappal a Herceghalomnál történt tömegszerencsétlenség után még mindig nem zárult le a rendőrségi eljárás, és gyanúsítottat sem hallgattak ki.

Mint arról annak idején az Infostart is beszámolt, 2023. március 11-én ráfutásos tömegbaleset történt az M1-es autópályán Herceghalomnál, Pest és Fejér vármegye határán. A balesetben 41 jármű volt érintett, amiből 19 totálkáros lett. A szerencsétlenségben egy ember meghalt és 39-en megsérültek.

Henézi Diána Sarolta, a Széchenyi István Egyetek Közlekedési Tanszékének adjunktusa a Népszavának azt mondta, nem kivételes eset, hogy egy ügy ennyire elhúzódik. A szakértő szerint ha a nyomozati szakasz elér abba az állapotba, akkor nagy valószínűséggel kirendelték már igazságügyi közlekedési és gépjármű műszaki szakértőt a baleset pontos tisztázására.

Egy átlagos baleset rekonstrukciójára, amelynek például 2-3 érintettje van, jellemzően 1+1 hónap áll rendelkezésre, így nem kizárt, hogy jelen esetben a nagy számú résztvevő miatt ez hosszabb időt igényel. Jól tükrözi a nagyságrendet az is, hogy egy átlagos balesetnél is 80-120 oldalas dokumentáció születik, itt tehát az iratanyag több száz oldalra tehető. Azt is elárulta a szakértő, hogy

akár 1,5-2 évbe is beletelhet, mire abba a fázisba kerül az ügy, hogy elkezdődhet a baleseti rekonstrukció, és csak ezt követi az ítélethozatal.

A történtek előtt két órával, nem messze a baleset helyszínétől, hasonló körülmények között ütközött egy személyautó és egy kamion. A rendőrség ezt követően mégsem korlátozta az autópálya forgalmát. A Közútkezelő állítása szerint elektronikus táblákkal figyelmeztették a közlekedőket az erős szélre, valamint a baleset előtt másfél-két órával a korlátozott látótávolságra vonatkozó figyelmeztetés is megjelent, mondják. Mint írják, ezt egy szemtanú vitatta, ő csak az oldalszélre vonatkozó feliratot látta a második baleset után.

Henézi Diána Sarolta a lapnak azt mondta: a baleset okozója szinte minden esetben, így vélhetően ebben az esetben is az autósok közül kerül majd ki. Hozzátette, a közútkezelő is lehet vétkes, de egyáltalán nem jellemző, hogy felelősségre vonják. Például ha valaki defektet kap egy kátyú miatt, akkor is a sofőr szokott lenni a felelős, mert "nem a látási, időjárási útviszonyoknak megfelelően választotta meg a sebességét".

Vagyis a Herceghalomnál balesetezők közül bárki lehet gyanúsított, mivel nem tartotta az időjárásnak megfelelő követési távolságot.

A lap megemlíti, hogy a vizsgálat ugyan még tart, a biztosítótársaságok már több mint 140 millió forint jogcím nélküli előleget kifizettek a károsultaknak, és további 170 milliót tartalékolnak a további kifizetésekre.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Budapest turizmusa 2030-ig: így kerülhet a nemzetközi élvonalba a főváros!

Budapest turizmusa 2030-ig: így kerülhet a nemzetközi élvonalba a főváros!

A budapesti turizmus jelentősen, akár kétszámjegyű mértékben növekedhet a következő években, ha behozzuk azokat a lemaradásokat, amelyek miatt a környező országok fővárosai vonzóbbak a külföldi utazók körében. Nagy kapacitású szállodákra van szükség és be kell vonzani a prémium utazóknak. Minél több közepes méretű rendezvényre, konferenciára van szükség ahhoz, hogy vonzó legyen a város, és törekedni kell az utazók egyenletes eloszlására időben és térben egyaránt – többek között ezekről beszélgettünk a McKinsey két partnerével, Margaux Constantinnal és Havas Andrással a kedden megjelent, a Mckinsey budapesti turisztikai piacról szóló tanulmánya kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×