Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szavazólapok az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban kialakított 18. számú szavazókörben 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Nőnek a számok, gyanús, hogy meglesz az 50 százalék

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 34,58 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 34,58 százaléka, 464 534 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 13 órakor Veszprém vármegyében volt a legmagasabb, 34,43 százalék, ami 96 777 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 30,24 százalék, 131 655 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, a 2010-es választáson 23,68 százaléka, tíz évvel ezelőtt 23,53 százaléka,

öt évvel ezelőtt pedig 26,60 százaléka voksolt 13 óráig.

A 2004-es EP-választáson 19,90 százalék, a 2009-es választáson 19,40 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 15,90 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 24,01 százalék voksolt 13 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×