Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.41
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Egy férfi leadja a szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a XII. kerületi Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában kialakított 24. szavazókörben 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Káprázatos a részvétel a választásokon

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 43,63 százaléka, 586 199 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 44,99 százalék, ami 92 189 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 38,91 százalék, 159 842 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka,

öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig.

A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×