Infostart.hu
eur:
388.2
usd:
334.81
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

A munkaerőpiacon egyre kevésbé hangsúlyos a diploma, más szempontok váltak fontossá

Tavaly az állások negyedénél volt már csak szempont, hogy a jelentkezőnek legyen szakirányú felsőfokú végzettsége – számolt be róla a szakértő.

Egy 75 ezres munkavállalói minta alapján láttuk, hogy a friss diplomával rendelkezők körében a legkeresettebb területek a jogi munkakörök, a menedzsment, illetve a marketing, valamint a vezetői pozíciók – mondta az InfoRádióban Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette, érdekesség, hogy a munkáltatói oldalról az rajzolódik ki, hogy egyre kevésbé elvárt kritérium a diploma az elmúlt években.

Olyan munkakörökben van még mindig nagy jelentősége, ahol jogszabály írja elő, például az oktatói, pedagógiai, egészségügyi pozíciók, vagy azok a hiányszakmák, ahol esszenciális a felsőfokú képzettség, például a mérnöki állások.

Az üzletfejlesztési igazgató számokkal is alátámasztotta a diploma fontosságának csökkenését: 2020-ban a meghirdetett állások 34 százalékánál szerepelt a felsőfokú végzettség elvárásként, 2022-re ez 26 százalékra, 2023-ra pedig 25 százalékra csökkent. Mint mondta, ennek az egyik oka a munkaerő-piaci kereslet-kínálat változása, a másik, ami viszont talán még hangsúlyosabb, és ezt szakmai képviselők is jelezték, hogy sokkal inkább az attitűd, a hozzáállás, a jelentkezőben rejlő potenciál vált fajsúlyosabbá felvételkor. A munkáltatók inkább nézik ezeket és ezek alapján adnak lehetőséget, mintsem a diploma megléte játsszon jelentős szerepet.

A bérigények kapcsán Tüzes Imre azt mondta, mind a friss diplomások, mind a régebben végzettek körében növekedés tapasztalható. Hozzátette, ez nem meglepő, figyelembe véve a tavalyi év makrogazdasági és inflációs hatásait.

Jelenleg azt látják, hogy 2023-ban egy pályakezdő átlagos bérigénye nettó 308 ezer forint körül mozgott.

Hozzáfűzte, hogy ugyanakkor a különböző egyetemekről jövő diákok körében eltérő szintek tapasztalhatóak. Az első helyen a korábbi Szent István Egyetem, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem szerepel, az onnan jövő hallgatók átlagosan nettó 394 ezer forintot kértek, amikor beléptek a munkaerőpiacra, ezt követi a Budapesti Műszaki Egyetem, ahol nettó 391 ezer, míg az Óbudai Egyetem került a harmadik helyre a nettó 376 ezer forintos szintjével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×