eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 21. vasárnap Konrád
Nyitókép: Pixabay

A munkaerőpiacon egyre kevésbé hangsúlyos a diploma, más szempontok váltak fontossá

Tavaly az állások negyedénél volt már csak szempont, hogy a jelentkezőnek legyen szakirányú felsőfokú végzettsége – számolt be róla a szakértő.

Egy 75 ezres munkavállalói minta alapján láttuk, hogy a friss diplomával rendelkezők körében a legkeresettebb területek a jogi munkakörök, a menedzsment, illetve a marketing, valamint a vezetői pozíciók – mondta az InfoRádióban Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette, érdekesség, hogy a munkáltatói oldalról az rajzolódik ki, hogy egyre kevésbé elvárt kritérium a diploma az elmúlt években.

Olyan munkakörökben van még mindig nagy jelentősége, ahol jogszabály írja elő, például az oktatói, pedagógiai, egészségügyi pozíciók, vagy azok a hiányszakmák, ahol esszenciális a felsőfokú képzettség, például a mérnöki állások.

Az üzletfejlesztési igazgató számokkal is alátámasztotta a diploma fontosságának csökkenését: 2020-ban a meghirdetett állások 34 százalékánál szerepelt a felsőfokú végzettség elvárásként, 2022-re ez 26 százalékra, 2023-ra pedig 25 százalékra csökkent. Mint mondta, ennek az egyik oka a munkaerő-piaci kereslet-kínálat változása, a másik, ami viszont talán még hangsúlyosabb, és ezt szakmai képviselők is jelezték, hogy sokkal inkább az attitűd, a hozzáállás, a jelentkezőben rejlő potenciál vált fajsúlyosabbá felvételkor. A munkáltatók inkább nézik ezeket és ezek alapján adnak lehetőséget, mintsem a diploma megléte játsszon jelentős szerepet.

A bérigények kapcsán Tüzes Imre azt mondta, mind a friss diplomások, mind a régebben végzettek körében növekedés tapasztalható. Hozzátette, ez nem meglepő, figyelembe véve a tavalyi év makrogazdasági és inflációs hatásait.

Jelenleg azt látják, hogy 2023-ban egy pályakezdő átlagos bérigénye nettó 308 ezer forint körül mozgott.

Hozzáfűzte, hogy ugyanakkor a különböző egyetemekről jövő diákok körében eltérő szintek tapasztalhatóak. Az első helyen a korábbi Szent István Egyetem, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem szerepel, az onnan jövő hallgatók átlagosan nettó 394 ezer forintot kértek, amikor beléptek a munkaerőpiacra, ezt követi a Budapesti Műszaki Egyetem, ahol nettó 391 ezer, míg az Óbudai Egyetem került a harmadik helyre a nettó 376 ezer forintos szintjével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 21. 19:42
×
×
×
×