Infostart.hu
eur:
364.51
usd:
316.39
bux:
146972.24
2026. augusztus 3. hétfő Hermina
Nyitókép: Pixabay

A munkaerőpiacon egyre kevésbé hangsúlyos a diploma, más szempontok váltak fontossá

Tavaly az állások negyedénél volt már csak szempont, hogy a jelentkezőnek legyen szakirányú felsőfokú végzettsége – számolt be róla a szakértő.

Egy 75 ezres munkavállalói minta alapján láttuk, hogy a friss diplomával rendelkezők körében a legkeresettebb területek a jogi munkakörök, a menedzsment, illetve a marketing, valamint a vezetői pozíciók – mondta az InfoRádióban Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette, érdekesség, hogy a munkáltatói oldalról az rajzolódik ki, hogy egyre kevésbé elvárt kritérium a diploma az elmúlt években.

Olyan munkakörökben van még mindig nagy jelentősége, ahol jogszabály írja elő, például az oktatói, pedagógiai, egészségügyi pozíciók, vagy azok a hiányszakmák, ahol esszenciális a felsőfokú képzettség, például a mérnöki állások.

Az üzletfejlesztési igazgató számokkal is alátámasztotta a diploma fontosságának csökkenését: 2020-ban a meghirdetett állások 34 százalékánál szerepelt a felsőfokú végzettség elvárásként, 2022-re ez 26 százalékra, 2023-ra pedig 25 százalékra csökkent. Mint mondta, ennek az egyik oka a munkaerő-piaci kereslet-kínálat változása, a másik, ami viszont talán még hangsúlyosabb, és ezt szakmai képviselők is jelezték, hogy sokkal inkább az attitűd, a hozzáállás, a jelentkezőben rejlő potenciál vált fajsúlyosabbá felvételkor. A munkáltatók inkább nézik ezeket és ezek alapján adnak lehetőséget, mintsem a diploma megléte játsszon jelentős szerepet.

A bérigények kapcsán Tüzes Imre azt mondta, mind a friss diplomások, mind a régebben végzettek körében növekedés tapasztalható. Hozzátette, ez nem meglepő, figyelembe véve a tavalyi év makrogazdasági és inflációs hatásait.

Jelenleg azt látják, hogy 2023-ban egy pályakezdő átlagos bérigénye nettó 308 ezer forint körül mozgott.

Hozzáfűzte, hogy ugyanakkor a különböző egyetemekről jövő diákok körében eltérő szintek tapasztalhatóak. Az első helyen a korábbi Szent István Egyetem, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem szerepel, az onnan jövő hallgatók átlagosan nettó 394 ezer forintot kértek, amikor beléptek a munkaerőpiacra, ezt követi a Budapesti Műszaki Egyetem, ahol nettó 391 ezer, míg az Óbudai Egyetem került a harmadik helyre a nettó 376 ezer forintos szintjével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Energiakrízis: rendkívüli tájékoztatatót tart Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes
cikkünk frissül

Energiakrízis: rendkívüli tájékoztatatót tart Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes

Az energia- és vízbiztonságunk nincs veszélyben, de a következő 5 nap továbbra is kritikusnak ígérkezik, összefogásra és spórolásra van szükség. Köszönjük Magyarországnak az eddigi példátlan egységet – mondta Magyar Péter. A rendkívüli hőséghelyzet miatti egyeztetést hívott össze Forsthoffer Ágnes, a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló házelnök a Sándor-palotába. A meghívást az ellenzéki pártok is elfogadták, a megbeszélés után kezdett tájékoztatót Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Nyilvánosan is közzétette a magyar adósságkezelő a Kínától felvett gigahitel sokáig titkolt részleteit

Nyilvánosan is közzétette a magyar adósságkezelő a Kínától felvett gigahitel sokáig titkolt részleteit

Nyilvánosan is megjelentek az Államadósság Kezelő Központ honlapján a 2024-ben felvett, 1 milliárd eurós kínai hitel legfontosabb pénzügyi adatai, amelyeket az állam korábban hosszú ideig titkolt. A három kínai banktól felvett hitelt 2024 áprilisában hívták le, kamata jelenleg évi 3,916 százalék, a tőkét és a kamatokat pedig 2027 áprilisában, lejáratkor kell egyösszegben visszafizetni. A hitelfelvétel célja a költségvetés csúcstechnológiai, infrastrukturális és energetikai kiadásainak finanszírozása volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×