Szijjártó Péter a Szent Borbála-híd építésének befejezését a nemzetstratégiai program végrehajtásának mérföldköveként jellemezve emlékeztetett arra, hogy a 2010 utáni, nemzeti érdekeket szem előtt tartó kormányzás fontos célkitűzése volt a más nemzetekkel - különösképpen a szomszédos országokkal - való együttműködés erősítése.

A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: Magyarországnak Szlovákiával a leghosszabb, 654 kilométeres a közös határszakasza, amelyen 2010-ben mindössze 22 helyen lehetett átkelni. Azonban 2014-ben Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök aláírtak egy megállapodást a határátkelési lehetőségek számának növeléséről.

Ennek köszönhetően

a Szent Borbála-híd már a negyvenedik határátkelési pont a két ország határán,

tizennégy év alatt tizennyolc új határátkelési pontot sikerült átadni, és a 2014-ben tervezett összes Ipoly-hidat megépítették.

A Szent Borbála-híd történetéről szólva megjegyezte: még a XV. században Hunyadi János rendelt el hídépítést az Ipoly folyón, a két települést összekötő híd azonban a második világháborúban megsemmisült. Így Drégelypalánkról ahhoz, hogy a túlparti Ipolyhídvégre eljussanak, az embereknek húsz kilométert kellett kerülni a parassapusztai határátkelőhely felé, amely 20-25 percet vett igénybe.

A 2,9 milliárd forintból megépült, 48,5 méteres szabadnyílású Szent Borbála-hídhoz Magyarországon egy kilométer, Szlovákiában 400 méter utat kellett építeni - ismertette a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter kitért arra is: jelenleg az Ipoly áradása nem teszi lehetővé a híd megközelítését közúton - hasonlóan ahhoz a helyzethez, mint amikor a Duna áradása miatt a fővárosi alsó rakpartokat le kellett zárni - de azt kívánta, hogy az árhullám levonultát követően minél többen használják az új Ipoly-hidat.