Infostart.hu
eur:
386.16
usd:
329.07
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
A Drégelypalánk-Ipolyhídvég közötti, 2,9 milliárd forintból megépült Ipoly-híd Drégelypalánk közelében a projektzáró rendezvény napján, 2024. január 12-én. Jelenleg az Ipoly áradása nem teszi lehetővé a híd megközelítését közúton, az árhullám levonultát követően lehet majd használni az új Ipoly-hidat.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Nagy verseny volt az Év Hídja címért

A díjat az Ipolyhídvéget Drégelypalánkkal összekötő kecses, Szent Borbála híd kapta meg.

A Hidászokért Egyesület és a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata a közlekedési kultúra napjához kapcsolódóan az idei évben is meghirdette az Év Hídja szavazást. A kezdeményezés célja, hogy május 11-én, a hidakra is ráirányítsa a figyelmet. Az idei évben az Ipoly felett átívelő hidak versengtek az elismerésért - írja a vg.hu.

A kiválasztott hidakat 1-től 5-ig lehetett osztályozni, a szavazást követően pedig összesítették a pontokat. Az elismerést a legtöbb pontot elért híd, az Ipolyhídvéget Drégelypalánkkal összekötő Szent Borbála híd nyerte -írja a portál.

Ahogy arról korábban beszámoltunk: az 50 méteres Szent Borbála híd hárommilliárd forintból épült Drégelypalánk és Ipolyhídvég között. A fejlesztéshez kapcsolódóan hazánkban egy kilométernyi, míg a szlovák oldalon ötszáz méternyi útépítés történt, és mindennek nyomán pár percre rövidült az átkelés ideje az eddigi húsz kilométeres autózás helyett.

A díjat a létesítmény fenntartója, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Vármegyei Igazgatóságának képviseletében Lehel Zoltán igazgató vette át.

Az acélhidat a személyautók mellett a 3,5 tonnát nem meghaladó teherforgalom is igénybe veheti. A híd átadásával nagyban csökkent a menetidő a két település között. A voksoláson a második legtöbb szavazatot a Ráróspuszta és Rárós közötti Ipoly-híd kapta, a harmadik helyen az Ipolydamásdot Helembával összekötő Károly Róbert híd végzett - írja a portál.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×