Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Parkoló autók Budapest belvárosában 2022. szeptember 5-én. Ettől a naptól többet kell fizetni a parkolásért Budapesten, a belső kerületekben hatszáz forintba kerül óránként, miután életbe lépett az új, négy zónatípusból álló egységes fővárosi parkolási rendszer.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Újabb érvelés a járdára parkolás budapesti tilalma mellett

Annak apropóján fejtette ki gondolatait Vitézy Dávid, hogy hétfőtől Skóciában betiltották a járdán és gyaloglásra szolgáló területeken való parkolást.

Meglátása szerint Budapesten is indokolt lenne az az intézkedés, amelyet Skóciában december 11-én léptettek életbe, és amelyhez hasonló Londonban ötven éve érvényben van, vagyis hogy tilos a járdán és a gyaloglásra való közterületeken parkolni.

A skótok négy évet kaptak, hogy felkészüljenek erre. Az összes járdán kijelölt parkolóhelyet meg kellett szüntetnie a közútkezelőknek és önkormányzatoknak, a gyalogosok biztonsága, a babakocsival, kerekesszékkel közlekedők akadálymentes közlekedése érdekében. A szabálytalan járdán parkolás bírsága országosan egységesen 100 fontba (mintegy 44 ezer forint) kerül ezentúl - írta közösségi oldalán Vitézy Dávid.

Általános, országos tiltás a briteknél sincs, de például egy edinburghi felmérésben a válaszadók 68 százaléka támogatta az intézkedést.

A közlekedési szakember, volt államtitkár szerint Budapesten is ismerős a probléma és

itt is indokolt lenne bevezetni hasonló korlátozást.

"Bár történtek kisebb előremutató lépések néhány helyszínen (például nemrég például belső-Józsefvárosban) a járdák korábbi teljes szélességének felszabadítására, a probléma városszerte ismert. A járdán parkolás megszüntetésével biztosítható a megfelelő szélesség, hogy két sétáló ember elférjen egymás mellett, esetleg kerekesszékkel vagy egy nagyobb babakocsival is el lehessen férni - sajnos a város nagy része tele van mindezekre alkalmatlan, teleparkolt járdákkal mindmáig" - fogalmazott.

A KRESZ szerint egyébként a járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, vagyis közleketű tévedés, hogy ha nem tiltják és elférnek a gyalogosok, oda lehet parkolni. Mint Újbuda emlékeztetett, ha egyik sincs (tábla, burkolati jel), akkor a megállás, várakozás szabálytalan. Az útburkolati jeleknél a szabályok egyértelműek, ha pedig a várakozást jelzőtáblával - például két kerékkel - engedélyezik, akkor kell figyelni rá, hogy a gyalogosok részére legalább 1,5 méter szabad hely, illetve a járda fele szabadon legyen.

Vannak persze utóbbi szabály alól kivételek. Például ha a járda teljes szélessége kevesebb, mint 1,5 méter és mégis tábla engedi a meghatározott módon történő várakozást. Ez úgy fordulhat elő nagyon szűk utcák esetében, hogy az egyik oldali járdán a várakozás 0,75–1,5 méter széles járdafelület biztosításával is kijelölhető, ha a másik oldalon van 1,5 méter vagy még több járda. Kivételek vonatkoznak továbbá a mozgássérültek járműveire is (pontos szabályok a KRESZ-ben és a jogszabályokban).

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×