Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Vaddisznó süldő (Sus scrofa) Pomáz környékén 2017. augusztus 11-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Attila

Segélykiáltás a balatoni településektől, nem bírják tovább

Az agrárminiszter segítségét kéri az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség a nagyvadállomány bel- és külterületi elszaporodása, valamint a varjak túlszaporodása miatt.

A BSZ társelnöke, Hebling Zsolt - Alsóörs független polgármestere - elmondta: hétfőn elküldték a levelüket Nagy István miniszternek a szervezet önkormányzatai és a tapolcai járás csatlakozott települései nevében.

Kifejtette: évtizedek óta komoly problémát okoz a nagyvadállomány bel- és külterületi elszaporodása, ami a mezőgazdasági termelés átalakulásával párhuzamosan jelentkezett. A művelés alól kivett területeken ugyanis bokros-fás növénytársulások jelentek meg, sokszor a lakóövezetek közvetlen közelében, amelyek kiváló búvóhelyet nyújtanak a nagyvadállománynak.

A lakókörnyezetben élő nagyvadak helyben táplálkoznak, főként mezőgazdaság terményeket fogyasztanak. A gazdák, lakosok számára csak drága, stabil és magas kerítés jelent biztos védelmet ellenük.

Sokan ezért hagynak fel a kiskerti mezőgazdasággal, szőlőműveléssel, ami tovább rontja a balatoni települések tájgazdálkodását, sokszínűségét

- emelte ki Hebling Zsolt.

Mindemellett a túlszaporodott nagyvadak rengeteg kisebb-nagyobb közlekedési balesetet is okoznak. Elmondása szerint ráadásul a casco biztosítással nem rendelkező autósoknak arra sincs esélye, hogy a biztosító megtérítse a kárukat, sőt, a jogszabályi változások miatt az elhullott vad, illetve trófea értékének megtérítésére is kötelezhető egy vétlen sofőr.

Hebling Zsolt elmondta, mivel a településvezetők kezében nincs semmilyen jogi eszköz a helyzet kezelésére, legtöbben a helyileg illetékes vadászatra jogosultakhoz fordulnak, akik azonban többnyire kapacitáshiányra hivatkozva nem lépnek. Nehezítik a helyzet megoldását a Balaton-parti területek adottságai, hiszen a nádasban megbújó nagyvadak levadászása komoly technikai és logisztikai kihívás - tette hozzá.

A varjak túlszaporodása is egyre több települést érint az üdülőövezetben:

az énekesmadak fészkeinek kifosztásával, a turistaútvonalak bepiszkításával, a szemét széthordásával, a kiskertek tönkretételével okoznak gondokat

- mondta a BSZ társelnöke.

A balatoni önkormányzatok azt kérik az agrárminisztertől, hogy első lépésként induljon el a probléma felmérése, majd a megoldások kidolgozása, amiben partnerek lesznek - közölte Hebling Zsolt.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×