eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
computer screen with programming code and an alert message, concept of computer security, malware or hacker attack (3d render)
Nyitókép: lucadp/Getty Images

Több mint 40 médiumot ért az utóbbi hónapokban túlterheléses támadás, fellépést követel a MÚOSZ

Egy-egy támadás hosszabb-rövidebb ideig elérhetetlenné tette az adott helyen a hírszolgáltatást. Mivel napjainkban a hírszolgáltatás jelentős része az online térben zajlik, így a túlterheléses támadások alapjaiban – egyben súlyosan jogsértő módon – ássák alá a sajtó szabadságát és sokszínűségét, valamint a tájékozódás jogát biztosító alaptörvényi rendelkezéseket is – olvasható a Magyar Újságírók Országos Szövetség állásfoglalásában.

A MÚOSZ közleménye szerint a független sajtó elhallgattatásának „modern” és alattomos eszköze a kiberbűnözők által végrehajtott túlterheléses támadás. A digitális korban a cenzúra digitálisan is működhet: névtelenül, interneten, váratlanul, pusztító módon. A kiberbűnözők profik, ellenük a védekezés is csak az lehet. A felkészülés, megelőzés professzionális kivitelezéséhez megfelelő informatikai tudással felvértezett humán erő, összehangolt munka, eszközháttér és az ezeket biztosító jelentős anyagi forrás szükségeltetik.

Mint olvasható, erre – a számtalan összetevő okán amúgy is megtépázott – kis szerkesztőségeknek nincs fedezetük. Egységes megoldás kell, közpénzből, széles társadalmi összefogással, az Alaptörvény betűjének és szellemének megfelelően:

„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”

A túlterheléses támadás hosszabb-rövidebb ideig lebénítja az adott sajtószervezet, médium működését, azaz nincs hírszolgáltatás, nincs véleményközlés. E bűnügy feltárásával a Media1 feljelentése nyomán jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást, de emellett átfogó és tartós szakmai megoldás is kell: a kiberbűnözők ellen hatékony online megelőzésre és védekezésre van/lenne szükség – teszik hozzá.

A szövetség szerint szerencsére létezik Magyarországon egy közpénzből finanszírozott szervezet – a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) –, ami a saját maga által megfogalmazott ars poeticaként „modern, professzionális hatóságként elősegíti, hogy Magyarországon mindenki sokszínű és korszerű média-, infokommunikációs és postai szolgáltatásokhoz férjen hozzá”. Feladata, hogy „az infokommunikációs szektorban egy olyan megbízható, kiszámítható és zavartalan piaci környezetet tartson fenn Magyarországon, amely mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára biztosítja a kielégítő működés feltételeit”.

E feladat ellátását várja el jelen helyzetben tartalomszolgáltató és újságolvasó, hírfogyasztó polgár egyaránt

– emelik ki. Az NMHH-nál van az adófizetők által biztosított anyagi forrás, s reményeink szerint a megfelelő stáb is arra, hogy a kibertámadások elleni gyors, hatékony védekezést megszervezze, szakmai segítséget, képzést, koordinációt nyújtson az újkori arctalan cenzúra gyors megállítására, leleplezésére – fogalmaznak közleményükben, amit úgy zárnak, hogy a sokszínű, mindenki számára elérhető, akadálymentes tájékoztatás minden demokratikus berendezkedés alapja. „Ha valamire, úgy erre érdemes áldozni a köz kasszájából.”

Végül emlékeztetnek, a MÚOSZ kész közreműködni a hatékony védekezés megszervezésében.

Címlapról ajánljuk
Véres harcok dúlnak a Kongói DK-ban – háromezer áldozat a koltáncsempészet árnyékában

Véres harcok dúlnak a Kongói DK-ban – háromezer áldozat a koltáncsempészet árnyékában

Ruanda az elmúlt években reguláris hadsereggé fejlesztette az M23 nevű tuszi milíciát, amely a korábbi súlyos vereségek után az elmúlt hetekben már komoly katonai sikereket ért el Észak-Kivu tartományban – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója. Marsai Viktor arról is beszélt, rengeteg helyi lakosnak teljesen mindegy, ki uralja a területet, csak azt szeretnék, hogy legyen béke, stabilitás és kiszámíthatóság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Három betű, ami nem hagyja nyugodni Amerikát – De mit is jelent egyáltalán?

Három betű, ami nem hagyja nyugodni Amerikát – De mit is jelent egyáltalán?

Tavaly júliusban néhány republikánus képviselő azt hangoztatta, Kamala Harris alelnök csak a származása és a neme miatt jutott pozícióhoz, miután a volt kaliforniai szenátor átvette a demokrata párti elnökjelöltséget Joe Bidentől. Idén a halálos áldozatokkal járó, Los Angeles környéki erdőtüzek közepette Kristin Crowley tűzoltóparancsnokot azért támadták, mert a tűzoltóságon belül nagy hangsúlyt fektet a sokszínűségre. A pár héttel ezelőtti washingtoni helikopterbaleset kiváltó okai kapcsán szintén előkerültek ugyanezek a vádak, különösen Donald Trump amerikai elnök kormánya részéről. A három közelmúltbeli esetet három betű, a D, az E és az I köti össze. De ha már ennyit emlegetjük, mit takar pontosan ez a rövidítés, és mi vezetett odáig, hogy az amerikai politika egyik legmegosztóbb kérdésévé váljon?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×