Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Torlódó járművek az M7-es autópályán Tárnoknál, miután három autó ütközött Érd térségében 2015. augusztus 7-én. A balesetben többen könnyebben megsérültek.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Mutatjuk, mennyibe kerülnek a jövő évtől az autópálya-matricák

A 2024-es e-matricák árát, vagyis az idő alapú útdíjat az előző évi augusztusi fogyasztói árakhoz kötik.

A jelenlegi jogszabályok alapján 2024-től az e-matricák (idő alapú útdíj) árait az előző évi augusztusi fogyasztói árakhoz viszonyítva határozzák meg, melyeket pénteken hozott nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezen árakat figyelembe véve átlagosan 16,4 százalékos drágulás várható a jövő évtől – közölte a Portfolio.

A személyautók (D1) esetében az éves matrica 57 260 forintba, míg a megyei 6 600 forintba kerülhet majd.

A kisteherautóknál, mikrobuszoknál, lakóautóknál (D2) az éves matricáért 81 280 forintot, a megyeiért 13 330 forintot kell fizetni.

A Portfolio számításai szerint így alakulhatnak az autópálya-matrica díjak 2024-től:

10 napos Havi Éves Megyei
D1M 3 200 Ft 5 180 Ft 57 260 Ft 6 660 Ft
D1 6 400 Ft 10 360 Ft 57 260 Ft 6 660 Ft
D2 9 310 Ft 14 670 Ft 81 280 Ft 13 330 Ft
U 6 400 Ft 10 360 Ft 57 260 Ft 6 660 Ft

A lap emlékeztet, hogy az e-matricák közül jövőre kikerül a B2 kategória, vagyis a buszoké, ugyanis azok jövőre már a HU-GO rendszerben fizetnek, mint a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik.

Az Infostart is beszámolt róla, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium augusztus végén bejelentette, hogy kibővítik a díjköteles útszakaszok listáját. A hatásvizsgálatban úgy számolt a tárca, hogy évente 150,7 milliárd forint pluszbevétel keletkezhet a módosítással.

A tervek szerint a következő útszakaszok is fizetőssé válnak 2024-től:

  • az M0-s autóút M1 és M5, valamint M4 és M3 közötti szakasza, ezzel a teljes út díjköteles lesz;
  • az M44-es a Lakitelek/Tiszakécske csomóponttól Békéscsabáig;
  • az M30-as Miskolc észak és Miskolc dél közötti szakasza (eddig ez volt az egyetlen díjmentes rész ott);
  • az M6-os Bátaszék és az M6-M60 csomópont között;
  • az M4-es Jászberénytől Abony-északig és Abony-kelettől Szolnok-nyugatig;
  • az M76-os Balatonszentgyörgytől Keszthely-Fenékpusztáig.

Karácsony Gergely szerint gyakorlatilag hídvámot vezetnek be akkor, ha a kormány a teljes M0-st fizetőssé teszi, mert így az autóút fővárosi hídjai is fizetősek lesznek. A főpolgármester úgy véli: ezután több tízezer budapesti csak a főváros belsőbb részein tudna autópálya-matrica nélkül átkelni a Dunán, ami még nagyobb dugókhoz vezetne.

Karácsony Gergely tájékoztatása szerint az M0-s hídjain a becslések szerint naponta 16 700 utazás történik a városon belül.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×