Infostart.hu
eur:
365.64
usd:
316.79
bux:
152495.85
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Besorozott újoncok kiképzésre érkeznek az orosz védelmi minisztérium noginszki gyakorlóterén 2022. december 13-án. Az orosz védelmi miniszter szerint eddig több mint 300 ezer embert képeztek ki az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Moszkva a szeptemberi választás után újabb 300 ezer embert mozgósíthat, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint viszont ez teljes képtelenség, a két igazság között választani a jelenleg hozzáférhető információk alapján nem könnyű; mint arra Bendarzsevszkij Antin, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádió Aréna című műsorában rámutatott, nyilván Zelenszkij is valamiféle politikai üzenetekkel operál, bizonyos dolgokat felnagyíthat, és nyilván Vlagyimir Putyin sem érdekelt abban, hogy most az orosz parlamenti választások előtt közvetlenül megmondja, mire készül a fronton, főként nem akkor, ha esetleg mozgósításra.

Egy szó, mint száz, a szakértő szerint mindenkinek érdekében áll kicsit hajlítani a valóságon, de az orosz mozgósításról szóló hírek nem teljesen légből kapottak.

Ámde az oroszok számára probléma többek között az, hogy a 140 millió ember ellenére sincs elég katona, ezért is lassú az előrehaladás a fronton; nincs kötelező mozgósítás, önkéntes rendszerben lépnek be az emberek, az állam egyelőre pénzzel serkenti a jelentkezést, és egyre többet kínálnak, hogy férfiakat vonzzanak be. Márpedig az oroszok csatlakozási kedve így is egyre csökken.

Emlékeztetett: volt egy mozgósítási hullám 2022 szeptemberében, azóta nem; 2023 elején még néhány millió forintot fizettek azért, hogy valaki aláírja a szerződést, azóta egyre növelték a pénzt, régiótól függően akár 12 millió forintnak megfelelő összeget is fizethetnek annak, aki aláír a seregben.

„Oroszországnak havi 30 ezer embert kell toborozni ahhoz, hogy szinten tartsa az eddigi számokat, de nincs meg ez a havi 30 ezres szám, márpedig Oroszországnak ahhoz, hogy a Putyin által kitűzött célok minimumát teljesítsék, ahhoz sok katonára van szükség. És összefüggés van a fronthelyzet és a jelentkezési kedv között;

amikor az orosz hadsereg jól teljesít – a sajtóban azt lehet olvasni, hogy összeomlás szélén az ukrán haderő –, akkor a kedv nő,

és ha jól haladnak a dolgok a fronton, akkor ezt elhiszik. Csak most nem ez a helyzet” – vázolta.

Rámutatott, az elmúlt hónapokban még az orosz sajtóban is negatív kommunikáció van, nem tudnak eredményeket felmutatni, így csökken a kedv, és már a magasabb ajánlat sem elég. Ez mutat abba az irányba, hogy mozgósítás következik, „ez az eszköz viszont mindig ott van” – rögzítette Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Herczeg Zsolt teljes beszélgetését alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Megválasztotta az új alkotmánybírákat az Országgyűlés, le is tették az esküjüket

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés kedden titkos szavazással. A Fidesz és a KDNP „illegitimnek” tekinti a választást, ezért nem vett részt benne. A parlament már döntött a szakképzésről és az ügynökaktákról is, ma még szavaznak a dízeltámogatásról és a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről is.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×