Az Eurostat friss adatai szerint a 25-34 éves magyar fiatalok 31,9 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben. Magyarország ezzel csak Romániát és Olaszországot előzi meg, és jóval elmarad a 42 százalékos uniós átlagtól is.

A legjobban teljesítő országokban, Írországban és Luxemburgban 60 százalék feletti a fiatal diplomások aránya, az EU célkitűzése pedig az, hogy ez a ráta átlagosan 45 százalék legyen 2030-ra.

"Bizonyos szakokat, bizonyos tudományterületeket tekintve a többi uniós tagállam nagyobbik részében jóval enyhébbek a bejutási szabályok" – fogalmazott a számok hátteréről az InfoRádióban Setényi János.

A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint a diplomás fiatalok alacsony magyarországi arányához a szigorú felvételi szabályok mellett az is hozzájárul, hogy

a kormány az utóbbi években a szakképzést népszerűsítette, a fő ok azonban az, hogy a fiatal felnőtt korosztály igen alacsony hányada tanul a felsőoktatásban,

az igazából a 18-20 éves korosztályra jellemző.

"Magyarországon pálya- és szakmaválasztást is jelent; a fiatal elvégez egy szakot, és az esetek többségében azon a területen választ állást, ha szerencsés, talál és elkezd ott dolgozni. De utána a visszajárás az egyetemek mindenféle képzésére már jóval korlátozottabban valósul meg, mint Észak- vagy Nyugat-Európában" – mutatott rá Setényi János.

Szerinte miután már nem kötelező a diplomához a nyelvvizsga, és a felsőoktatási felvételi szabályait is átalakították, lesz majd javulás az adatokban.

A diplomás fiatalok számának növekedését azonban csak a már munkába állt felnőttek egyetemre csábításával lehet elérni, ehhez könnyen, gyorsan, mindenki számára elérhető tanulmányi hitelek kellenek, valamint

a munkatapasztalat beszámítása a tanulmányokba.

"Az lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó, kvalifikált szakmunkás le kell, hogy tegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána nulláról kell egy építőmérnöki képzést úgy elkezdenie, hogy lényegében a tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott esetben bizonyos területeken többet tud. Kulcskérdés, hogy Magyarország ebbe a fejlesztési áramlatba belépjen, és aktív kísérletező szerepet vállaljon majd a közeljövőben."

Közgazdászok szerint minél több, jól képzett, diplomás munkavállalója van egy országnak, annál inkább képes arra, hogy otthont adjon a magasabb hozzáadott értékű iparágaknak, ami magasabb bérszínvonalat is eredményezhet. Tanulmányok szerint pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi állapota jobb, mérhetően tovább élnek, ami a társadalombiztosítás szempontjából is előnyös.