Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 12. hétfő Ernő
Nyitókép: Forrás: Facebook

Baranyi Krisztina tovább küzd a Fudan-népszavazásért

A helyi választási bizottság a kerületi népszavazás két kérdésének csak az egyikét engedte át, a Ferencvárosi Önkormányzat viszont fellebbezést nyújt be az ügyben, hogy referendummal kényszerítsék ki, hogy ne jöhessen létre a kínai egyetem a városrészben.

A IX. kerületi önkormányzat fellebbezést nyújt be a helyi választási bizottság döntése ellen, amelyben elutasították a kínai Fudan-beruházás megakadályozását célzó kerületi népszavazás két kérdésének egyikét – írja a Népszava.

Emlékeztetnek, hogy Baranyi Krisztina, a beruházással érintett városrész, Ferencváros polgármestere és több ellenzéki képviselő testületi tag szeptember végén nyújtotta be a két kérdést.

  • Az elsőben azt firtatnák, hogy mit szólnának a kerületben élők ahhoz, ha a kollégiumokat is tartalmazó Déli Városkapu fejlesztés a nemzetközi pályázaton díjnyertes tervtől eltérő funkcióval és módon valósulna meg.
  • A másodikban arra kérdeznének rá: egyetértenek-e azzal, hogy Ferencváros önkormányzata egyetlen saját tulajdonában lévő ingatlant sem adna át a Fudan Egyetem megépítésére?

A helyi választási bizottság a kettő közül csak a másodikat engedte át, az első kérdést nem.

Baranyi Krisztina a lap kérdésére azt válaszolta:

nem nyugszanak bele a döntésbe, megtámadják az első kérdést elmeszelő határozatot.

Mint mondta, tudomása szerint a helyi választási bizottság sem volt egységes az ügyben, így bízik abban, hogy még átmehet az eredeti koncepció szerinti megvalósításra vonatkozó kérdés. Amint mindkét kérdés ügyében végleges döntés születik, a kerületi képviselő-testület elé terjeszti a népszavazás kiírására vonatkozó javaslatát.

Mint az ellenzéki polgármester elmondta, azért sem hagyhatják annyiban a dolgot, mert ennyivel tartoznak annak a 230 ezer embernek, akik aláírásukkal tiltakoztak a magyar egyetemistáknak épülő Diákvárost kínai campusszal felváltani kívánt kormánydöntés ellen, és azért sem, mert a Fudan Egyetem megvalósításának feltételei továbbra is adottak: a kormány nem vonta vissza az erre vonatkozó döntést, az egyetem fenntartására hivatott alapítványt is töretlenül működik.

Felidézi a lap, hogy Palkovics László miniszter helyét Csák János kultúrminiszter vette át az alapítvány kuratóriumának elnöki tisztségében.

Karácsony Gergely főpolgármester nem erőltette ennyire a népszavazást. Az Alkotmánybíróság májusban felülbírálva a Kúria korábbi határozatát úgy döntött, nem lehet népszavazást tartani az ügyben. Ezután Karácsony Gergely még azt mondta, hogy nekik most az a dolguk, hogy megtalálják a módját, hogy legalább a budapestiek elmondhassák a véleményüket a Fudan Egyetem ügyében, de az ősszel, miután a Demokratikus Koalíció nem látta értelmét a referendum kiírásának, ő is lemondott róla, igaz, azt ígérte, hogy megteremti a módját, hogy a budapestiek véleményt nyilvánítsanak a Fudan-ügyben.

A Csepel-sziget északi csücskének környékére, 540 milliárd forintra tervezett projektet több bírálat is érte. Egyfelől azt kifogásolták, hogy az ide tervezett Diákvárostól venné el a helyet, másrészt azt, hogy igen erősen kínai beruházás lenne azzal, hogy kínai alapanyagokból, kínai munkával, kínai hitelből valósulna meg, de a költségeket Magyarország állná, ráadásul sokan attól tartanak, hogy a kínaiak magyarországi kémtevékenységét erősítenék, és szóvá tették, hogy a Fudan Egyetem a nyugaton megszokottakhoz képest kevésbé működik szabadon.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Megint külföldről kértünk kölcsön pénzt – Jó üzletet kötött Magyarország?

Megint külföldről kértünk kölcsön pénzt – Jó üzletet kötött Magyarország?

Hárommilliárd euró értékben bocsátott ki eurókötvényt Magyarország szerdán, melyekre több mint 10 milliárd eurónyi ajánlat érkezett. Vagyis első ránézésre jó üzletet kötöttünk, ugyanakkor a lengyelek másnap lényegesen alacsonyabb hozam mellett tudtak hasonló papírokat értékesíteni. Ha Magyarország kockázati megítéléséhez mérjük a papírok hozamfelárát, akkor jobban sikerült a mostani kibocsátás, mint egy évvel ezelőtt. A régióban a lengyelek ugyanakkor ebben a tekintetben is hagyományosan olcsóbban adósodnak el nálunk, míg a románok részben az elmúlt egy év piaci feszültsége miatt lényegesen nagyobb felárat kénytelenek fizetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×