Az Országgyűlés kormánytöbbséggel legutóbb 2020 decemberében módosította az alaptörvényt, akkor írták bele a jogszabályba, hogy az apa férfi az anya pedig nő, ezért elsikkadt az a változtatás, hogy a különleges jogrendnek számát 2023-as hatállyal 6-ról 3-ra csökkentik. Most ugyanis létezik rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet.

Jövő évtől azonban már csak a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet marad meg, a legutóbbi van most érvényben a koronavírus-járvány miatt.

Az alaptörvény-módosítások következtében mindig több másik jogszabályt is meg kell változtatni, így volt ez legutóbb is, amikor például a honvédelmi törvényt kellett hozzáigazítani az alkotmányhoz – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt idén januárban a módosítási javaslat parlamenti vitájában. Mint mondta: "A javaslat hatályos honvédelmi törvény fenntartható elemeit emeli át a kor elvárásaihoz, következményeihez történő igazítással, illetve az Alaptörvény módosítását szem előtt tartva a különleges jogrendi szabályokat pontosítja, békeidőszaki feladatként meghatározva egyes korábbi különleges jogrendi feladatokat."

Az ellenzék már a 9. alaptörvény-módosítást megelőző parlamenti vitában is azt az álláspontot képviselte, hogy a rendkívüli jogrend megváltoztatása a Fidesz, sőt konkrétan Orbán Viktor miniszterelnök úgynevezett túlhatalmát hivatott bebetonozni. A DK-s Vadai Ágnes akkori felszólalásában ezt mondta: a törvényjavaslat címe a honvédelemre és a magyar honvédségre utal, de ez a törvényjavaslat Orbán Viktor hatalmáról szól. Vannak benne olyan részek, ahol a Magyar Honvédség tevékenységéről van szó, de alapvetően azt célozza, hogy egyébként különleges jogrendi helyzetben a miniszterelnöknek milyen egyszemélyi döntési lehetősége van.

A Fidesz-KDNP ismét kétharmados, tehát alkotmányozó szavazattöbbséget eredményező győzelmet aratott az április 3-i országgyűlési választáson. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig már a voksolást követő első kormányinfón bejelentette, hogy

az orosz–ukrán háború miatt ismét módosítani fogják az alaptörvény különleges jogrendekre vonatkozó paragrafusait.

Mint mondta: "a járványhelyzet kapcsán az Országgyűlés el fogja fogadni a veszélyhelyzetből való kivezető törvényt: a járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-ével megszűnik a korábban elfogadott törvényi felhatalmazásnak megfelelően".

A miniszter hozzátette: lehetővé fogjuk tenni ugyanakkor – és a kormány ezért az Alaptörvény módosítását kezdeményezi –, hogy a közvetlen szomszédságban folyó háború esetén is a kormány cselekvőképessége biztosított legyen, ezért a veszélyhelyzetnek az Alaptörvényben rögzített tényállását ki fogjuk egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: "a kormány reméli, hogy nem kell éljen ezzel az eszközzel, de ezt a lehetőséget magunknak és a mindenkori kormánynak meg kell teremteni. Meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyeztet hirdessünk."

Mivel a szakértők és a politikusok egybehangzó véleménye szerint az orosz–ukrán háború akár még évekig eltarthat

nem kizárt, hogy a következő kormányciklus nagy részét ismét veszélyhelyzetben, a kormány jogalkotási hatáskörét a lehető legszélesebb körben kitágító rendkívüli jogrendben tölti el az ország.