Az alaptörvény tervezett módosításával a kormány a veszélyhelyzet körét szeretné kibővíteni két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal - mondta el a kormányszóvivő pénteken az M1 televízióban.
Szentkirályi Alexandra kifejtette: a járványhelyzet alatt fontos volt, hogy adott esetben gyorsan és határozottan fel tudott lépni a kormány, és bár a pandémia miatti veszélyhelyzet május végén lejár,
lehetnek olyan szituációk, amikor a kormánynak be kell avatkoznia.
Kitért arra, hogy a kormány 40 milliárd forintot költött eddig a háborúból menekülők különböző formában történő megsegítésére, és ennek az összegnek mintegy 2 százalékát kapta meg csupán az uniótól. Ez nem váratlan, a határvédelemre fordított 600 milliárd forintból is csak 4 milliárd forintnyi támogatást kapott az ország - jegyezte meg, hozzátéve, szeretnék, ha az unió jobban kivenné a részét ezekből a terhekből, mert Magyarország az egész unió nevében is eljár.
A kormányszóvivő jelezte: az árstopra vonatkozó intézkedések hatalmas segítséget jelentettek a magyar embereknek és jelentősen lenyomták az inflációt. Ha ezeket nem vezették volna be, és a rezsicsökkentés nem lenne, 13 százalék körül járna az infláció a mostani 8,6 százalékkal szemben - jegyezte meg.
Kijelentette: a nemzeti kormány nem gondolkodik megszorításokban a jövőben sem, és továbbra is a magyar családokat fogják segíteni.
Szentkirályi Alexandra a Kossuth rádióban is leadott interjúban arról is beszélt, hogy
az árstop esetleges fenntartását a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi,
mivel "jól sáfárkodtak" a rájuk bízott közvagyonnal, és ütésálló magyar gazdaságot tudtak létre hozni; tavaly - a koronavírus-járvány után is - az egyik legmagasabb gazdasági növekedést produkálta a magyar gazdaság.
Az infláció növekedésének egyik fő oka, hogy brutálisan megemelkedtek az energiaárak - mutatott rá Szentkirályi Alexandra, kiemelve, hogy ez nem magyar sajátosság, és a magyar inflációs adat például egy tizeddel marad el az amerikaitól.
Közölte, számítanak az uniós forrásokra, amelyek járnak a magyar embereknek, ugyanakkor
nincs úgy "kifeszítve" a magyar gazdaság, mint 2010 előtt,
tehát nincs szó arról, hogy ha ezek a pénzek nem érkeznének meg, akkor megszorításokra vagy IMF-hitelre lenne szükség.
