Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Kövér László, az Országgyűlés titkos szavazással megválasztott elnöke esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak. A patkó első sorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök (középen, b-j).
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A tizedik alaptörvény-módosításról vitázik az Országgyűlés

A Parlament a múlt héten alakult meg, az érdemi munkához tehát most látnak hozzá. Átnéztük a képviselők napirendjét.

Európa-napi megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn délután egy órakor, majd napirend előtti felszólalások hangoznak el. A parlamenti hagyományok szerint ilyenkor a miniszterelnök is beszédet tart, amire a frakcióvezetők reagálnak. Hogy a kormányfő már most felszólal, vagy csak a május 16-i eskütétele, esetleg az új kormány május végén várható megalakulása után, azt összeállításunk elkészítésekor még nem tudjuk. Ezután interpellációk, azonnali kérdések, kérdések, majd az ülésnap végén napirend utáni felszólalások adnak lehetőséget a vitára.

Kedden a képviselők először a madarak és fák napjáról emlékeznek meg, majd napirend előtti felszólalások következnek, utána pedig az alaptörvény 10. kormánypárti módosításának tervét vitatják meg a parlament tagjai. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a parlamenti választások utáni első Kormányinfón így jelentette be: „A járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-ével megszűnik, ugyanakkor lehetővé fogjuk tenni és a kormány ezért az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy a közvetlen szomszédságunkban folyó háború esetén is biztosított legyen a kormány cselekvőképessége. Ezért a veszélyhelyzetnek az alaptörvényben rögzített tényállását ki fogjuk egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetére. A kormány reméli, hogy nem kell éljen ezzel az eszközzel, de ezt az eszközt magunknak és a mindenkori kormánynak meg kell teremteni. Meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessünk.”

Az ellenzék már a 9. alaptörvény-módosítást megelőző parlamenti vitában is azt az álláspontot képviselte, hogy az ilyen típusú változtatások csak a Fidesz, sőt konkrétan Orbán Viktor miniszterelnök „túlhatalmát” hivatottak bebetonozni. A DK-s Vadai Ágnes felszólalásából idézünk: „Ez a törvényjavaslat Orbán Viktor hatalmáról szól, arról, hogy különleges jogrendi helyzetben a miniszterelnöknek milyen egyszemélyi döntési lehetősége van.”

Az alaptörvény kiegészítésén kívül azzal összefüggésben napirenden szerepel még a katasztrófavédelmi törvény módosítása és a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésének szabályozása is. Az ülésnap kedden is napirend utáni felszólalásokkal zárul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Panel- és bérházfelújítás, járműbeszerzés: Karácsony Gergely bemutatta, milyen programokba vágna bele Budapest az európai uniós pénzekből

Panel- és bérházfelújítás, járműbeszerzés: Karácsony Gergely bemutatta, milyen programokba vágna bele Budapest az európai uniós pénzekből

Budapest partner és szövetséges abban, hogy a végre hazaérkező európai forrásokat okosan, a jövőt szolgálva használja fel Magyarország – közölte Karácsony Gergely főpolgármester pénteken, miután Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, megállapodtak az Európai Bizottság elnökével a Magyarországnak járó uniós források jelentős részének folyósításáról.

BL-döntő: megérkeztek az első szurkolócsoportok Budapestre, a BKK felkészült

A BKK felkészülten várja a szombati Bajnokok Ligája-döntőre érkező szurkolókat, az első csoportok pénteken délután megérkeztek a ferihegyi reptérre. Szombaton egész nap rendezvények lesznek a Városligetben, a Hősök terén és a Kerepesi úti MTK Sportparkban, szurkolói vonulások és nagy útlezárások is lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Néhány gondolat a végrehajtási rendszer átalakításáról

Néhány gondolat a végrehajtási rendszer átalakításáról

Az országgyűlési választásokat követően társadalmi vita indult arról, hogy milyen végrehajtási rendszert szeretnénk. Április 12. után lehetőségünk van a szakmai vita lefolytatására is, ebbe illeszkedik a Portfolio pénteki cikke is, amelyben az Utcajogász Egyesület, az OTP Bank és az EOS Faktor képviselője fejti ki álláspontját. A végrehajtók szerepét ugyanakkor nem mindenki érti, pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy jogállam működésében milyen fontos a feladatuk. Egyetlen bírósági ítélet sem ér semmit, ha nem tartják be a rendelkezéseit. A magyar államigazgatás központi költségvetésből való részesedése meghaladja az uniós átlagot; az állam eddigi központosító törekvései és az újraelosztás mértéke csökkentik a versenyképességünket. Ha egy újabb, rosszul működő állami költségvetési szervet hozunk létre a végrehajtás átalakításával, a Nyugattól való lemaradásunk fokozódhat. Az alábbiakban néhány érvet szeretnék felhozni a jelenlegi rendszer finomhangolása mellett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×