Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozását végzik szakemberek a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. XIV. kerületi telephelyén 2017. december 2-án.
Nyitókép: MTI/alogh Zoltán

Közzétették a nemzeti konzultáció részletes eredményeit

A kitöltők 83 százaléka postai úton küldte vissza. 96 százalék állítja: veszélyes korszak kezdődött.

Közzétették a kormany.hu-n a koronavírus-járvány utáni életről szóló nemzeti konzultáció részletes eredményeit kedden.

A kérdőíveket 1 millió 423 ezren töltötték ki, 83 százalékuk postai úton küldte vissza, 17 százalékuk pedig online vett részt a konzultációban - tartalmazza a közlemény.

Mint írják, a válaszadók 96 százalék ért egyet azzal, hogy veszélyesebb korszak kezdődött, Magyarországot meg kell erősíteni.

A válaszadók 94 százaléka szerint a lehető leggyorsabban meg kell emelni a minimálbért, 98 százalékuk pedig fontosnak tartja, hogy a családtámogatások, a nyugdíjak és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelmet kapjanak.

Ugyanakkor 99 százalék szerint el kell érni, hogy Európában Magyarországon legyenek a legalacsonyabbak a munkát terhelő adók.

A konzultálók 95 százaléka támogatja, hogy a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat az átlagbér adószintjéig, 91 százalékuk szerint pedig a hitelmoratóriumot a rászorulók számára meg kell hosszabbítani.

A véleményt formálók 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Magyarországnak minden vitában ki kell állnia az érdekeiért, 99 százalék pedig egyetért azzal, hogy a multinacionális nagyvállalatok fizessék meg a környezetromboló tevékenységük árát.

A válaszadók 97 százaléka helyesnek tartja, hogy a törvény korlátozza a gyermekekre irányuló szexuális propagandát, 98 százalékuk szerint pedig Magyarországnak ellent kell állnia a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának.

A konzultálók 97 százaléka szerint szükség van az egészségügyi vízum előírására, ha valaki járvány sújtotta országból akar beutazni Magyarországra.

Ugyanakkor csaknem minden válaszadó, a konzultálók 99 százaléka utasítja el a migránsok kötelező szétosztását, vagyis csaknem mindenki egyetértett azzal, hogy nem lehet rákényszeríteni a migránsokat egyetlen országra sem.

Továbbá 98 százalék szerint a járvány utáni első két évben "járványügyi migránsstopra" van szükség, és 94 százalék támogatja magyar vakcinagyár létrehozását - sorolják az eredményeket.

A közleményben az is olvasható, hogy a kormány szeretne köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett a konzultációban.

"Az eredmények alapján olyan döntések születnek majd, amelyek nagy és érezhető segítséget jelentenek több millió embernek. A kormány ezeket a döntéseket már előkészítette és hamarosan meg is hozza" - fogalmaznak a kormany.hu-n.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×