Infostart.hu
eur:
378.18
usd:
317.56
bux:
130328.22
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A Prima-díjjal idén kitüntetett, a magyar tudomány kategóriában Prima Primissima Díjra jelölt Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus, akadémikus, az MTA Kísérleti Kutatóintézetének igazgatója az intézet folyosóján 2013. október 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Három alelnök segíti az MTA új elnöke, Freund Tamás munkáját

A közgyűlés utolsó szavazási fordulóján eldőlt az is, hogy élettudományi elnökségi tagként Szathmáry Eörs, társadalomtudományi elnökségi tagként Romsics Ignác, természettudományi elnökségi tagként pedig Pósfai Mihály vehet részt az elnökség munkájában.

Három alelnök, Lamm Vanda, Hudecz Ferenc és Kosztolányi György segíti a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Freund Tamás munkáját. Az MTA 193., tisztújító, online közgyűlése csütörtökön este a leköszönő elnök, Lovász László és utódja beszédével zárult.

Freund Tamás augusztus 1-jétől lesz hivatalosan a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Ugyancsak ezen a napon lép hivatalába az MTA új főtitkára, Kollár László Péter, főtitkárhelyettese, Erdei Anna, illetve a három új alelnök. A közgyűlés utolsó szavazási fordulóján eldőlt az is, hogy élettudományi elnökségi tagként Szathmáry Eörs, társadalomtudományi elnökségi tagként Romsics Ignác, természettudományi elnökségi tagként pedig Pósfai Mihály vehet részt az elnökség munkájában, amely két közgyűlés között az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete.

"A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti kincs, a tudomány és a politika együttműködése pedig nemzeti érték. A tudomány és a politika világának megalkuvásmentes, jó kapcsolata és kölcsönösen előnyös együttműködése egy ország jólétének, fejlődésének és a váratlan kihívásokkal való megküzdésének alapvető feltétele" - hangsúlyozta elnöki nyitóbeszédében Freund Tamás.

Mint kiemelte, az Akadémiának mozgósítania kell a szinte az egész világra kiterjedő, egyedülálló intellektuális erőforrását. Hozzátette: az Akadémia ügye mellett csaknem kétszáz éves története során Széchenyi Istvántól Deák Ferencen át számos jelentős államférfi állt ki, "és okkal reméljük, hogy sokan vállalják ezt a nemes örökséget a mai politikai vezetők között is".

Az MTA új elnöke legsürgetőbb teendőnek a 18 ezres köztestület megszólítását nevezte, amelyre építeni fogja a megújuló Akadémia legfontosabb feladatait. Ezek közé sorolta a tudományos minőségügyi szerepvállalást az egyének és a kutatóhelyek szintjén, a tudománykommunikációt a társadalommal, valamint a kormányzattal és az Országgyűléssel fenntartott kétirányú kapcsolatokban felmerülő feladatokat.

Freund Tamás köszönetet mondott a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozó kollégáinak a csaknem két évtizedes közös munkáért és az elért tudományos eredményekért, hiszen akadémiai elnöki tisztsége miatt le kell köszönnie az intézetigazgatóságról.

A leköszönő elnök, Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült, hű másolatát nyújtotta át utódjának.

Az MTA rendkívüli, online tisztújító közgyűlésén az 555 szavazati jogú közgyűlési tag közül 429-en adták le voksukat a két elnökjelöltre, Freund Tamásra és Pléh Csabára, előbbi 58,51 százalékkal nyert. Megválasztásához nyilatkozatban gratulált Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke. "Egyetértek azon törekvéseivel, amelyek arra irányulnak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia meghatározza új helyét és szerepét a magyar tudományos közösségben, és egy bizalmi alapon működő, kétirányú kommunikációt alakítson ki a kormányzattal az egész magyar társadalom érdekében" - fogalmazott Maróth Miklós. Hozzáfűzte: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat feladataival egybeesnek az új MTA-elnök azon céljai, hogy az Akadémia ösztönözze az együttműködést a hazai és a nemzetközi kutatás-fejlesztési környezet résztvevői között, támogassa a kiválóságot a kutatás terén, valamint vállaljon szerepet a kutatói utánpótlás-nevelésben és a tudománynépszerűsítésben a társadalom széles körében. "Ezért mindebben az ELKH partnerként tekint az MTA-ra".

Rendhagyó volt az idei közgyűlés

Az idei akadémiai közgyűlés több okból is rendhagyó volt, részben a járványhelyzet miatt, részben több újítás miatt. Ilyen volt például, hogy az Akadémia történetében először nyilvánosan elérhetővé tették valamennyi választott pozícióra jelölt személy programját, illetve az elnök- és főtitkárjelöltek lehetőséget kaptak programjuk bemutatására a Közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjainak. Számukra egy zárt online fórum is rendelkezésre állt, amelyen megvitathatták a jelöltek koncepcióit, valamint a közgyűlés egyéb napirendi pontjait, továbbá feltehették kérdéseiket az elnök- és főtitkárjelölteknek, akik erre válaszoltak. A közgyűlésen az MTA különféle testületeinek tagságáról és további határozati javaslatokról is szavaztak. A teljes új vezetőség életrajza az Akadémia honlapján olvasható.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Az új japán kormány megalakulásával feszültebb lesz a szigetország és Kína viszonya, de a közvetlen katonai konfliktust mindkét fél szeretné elkerülni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Rubio jön, Vance és Trump talán – Szakértő: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt veszegy müncheni konferencián – február közepén Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügy szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet egyebek mellett a békéről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerségről. Magyarics Tamás (ELTE) emeritus professzor szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen most és épp ide utazik.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Sötét jövőre számítanak a magyar dolgozók - Alig nőnek idén a bérek?

Sötét jövőre számítanak a magyar dolgozók - Alig nőnek idén a bérek?

Mélyül a pesszimizmus a magyar munkaerőpiacon: a munkavállalók közel háromnegyede borúlátó a következő 2–5 év gazdasági és foglalkoztatási kilátásait illetően, miközben a munkáltatók körében is romlott a hangulat. A béremelések üteme érezhetően lassul, miközben a magas megélhetési költségek miatt a munkavállalóknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük – derül ki a Hays Hungary friss Salary Guide 2026 kiadványából, amelyet a Portfolio ismertet elsőként. A legtöbb cég idén 2,5 és 10% között tervezi növelni a béreket, de vannak olyanok is, akik egyáltalán nem emelnek. A felmérésből kiderült az is, hogy a munkavállalók szerint leggyakrabban semmilyen módon nincsenek kompenzálva, ha a munkaidőn túl is dolgoznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×