mta

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük. A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat, ami a madaraknak a kisujjukban van – bár nincs feltétlenül kisujjuk. Az MTA–ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Freund Tamás szerint megfontolandó a kötelező regisztráció eltörlése, a veszélyeztettek, idősek antitestének mérése állami támogatással.

Az édesítőszerként, kedvelt finomságként mindenki által ismert méz új oldalát mutatta be Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik idei nyertes pályamunkájában. Mint az kutatásaiból kiderült, a méz rendkívül jól konzerválja a belé zárt összetevőket, afféle időkapszulaként használható a térség éghajlati, környezetszennyezési múltjának feltárásához.

Korábban volt az MTA alelnöke is.

November 30-ig folyamatosan lehet pályázni.

Vámos Tibor későbbi kutatóprofesszor 1944-ben, 18 évesen megszökött a munkaszolgálatból. Reneszánsz műveltségű ember volt.

„A járványtudatosságnak, a folyamatos védekezésnek és megelőzésnek be kell épülnie az emberi közösségek gondolkodásába” – mondta Freund Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. Az elnök szerint a Magyar Tudományos Akadémiának segítenie kell, hogy a ránk zúduló irdatlan mennyiségű információból ki tudjuk szűrni a valódi, tudományosan hitelesített információt. Beszélt a nemzet tanácsadója szerepről, Karikó Katalin példájáról és a mesterséges intelligencia elszabadulásának veszélyéről is.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kedden az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.

Egyelőre nem lehet megmondani, meddig hatásos egy mRNS-alapú koronavírus-elleni vakcina, de azt sem, hogy a többi oltás meddig véd a vírus ellen - egyebek mellett erről is beszélt az InfoRádióban a módszert szabadalmaztató Karikó Katalin.

Új szakaszba került az akadémia és a kormány kapcsolata - fogalmazott Freund Tamás elnök.

Elnöki beszámoló, díjátadás, tudományos előadások és határozathozatalok is szerepelnek az Akadémia legfőbb döntéshozó testületének május 3-án, hétfőn kezdődő tanácskozásán. Az első nap ünnepi ülésén Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója tart előadást, amelyet az

A járvány miatt online tartja meg 194. rendes közgyűlését az MTA. Az akadémia legfőbb döntéshozó testületének május 3-án kezdődő tanácskozásán elnöki beszámoló, díjátadó, tudományos előadások és határozathozatalok is szerepelnek.

Ha klímaváltozásról beszélünk, sokan a hőmérséklet- vagy a tengerszint-emelkedésre gondolnak, pedig a klímaváltozás jelentősen befolyásolja a vízkörforgást is – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Bozó László meteorológus, a Magyar Tudományos Akadémia Földtudományi Osztályának elnöke.

Poszt-Covid-terv kidolgozására kérte fel Freund Tamást a miniszterelnök.

Az MTA Víztudományi Program Irányító Testületében is szerepet vállaló Bozó László akadémikus a víz világnapja és a meteorológiai világnap alkalmából válaszolt az mta.hu kérdéseire.

Az új hazai oltási engedélyek kapcsán ismét előtérbe került az oltások működési mechanizmusának kérdése - ennek megértésében segíthet a Magyar Tudományos Akadémia animációja.

Lovász Lászlónak, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének és az izraeli Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejtett Tanulmányok Intézete munkatársának ítélte oda 2021-ben az Abel-díjat a Norvég Tudományos Akadémia.

Az MTA arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhúzódó járványhelyzet egyrészt kiemelten sújtja a mentális betegséggel, függőséggel küzdőket, másrészt léteznek megoldások arra, hogy a családok könnyebben megoldják a bezártság miatt kialakuló nehézségeket.

Fokozott mentális megterhelést okoz az elhúzódó járványhelyzet. A megbetegedéstől való félelem, a szociális és fizikai elszigeteltség, valamint az anyagi bizonytalanság súlyosbíthatják a szorongást az arra egyébként is hajlamos embereknél.

A Birminghami Egyetem kutatói Toldi Gergely, az Immunológiai és Immunterápiás Intézet munkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja vezetésével kimutatták, hogy az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban. Ez tovább növeli az anyatej előnyös egészségi hatásainak számát, amelyek némelyike akár felnőttkorig is elkísérheti az embert.