eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Fidesz-frakciónak a nemzeti konzultációt kísérő, Álljunk ki Magyarországért! országjáró rendezvénysorozatának záróeseményén a Bálna Budapest Rendezvényközpontban 2017. június 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Kemény csatákra számít Hidvéghi Balázs

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint reménykeltőek Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság új elnökének kijelentései.

Hidvéghi Balázs a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában felidézte, hogy a német politikus azt mondta: bár régebben a föderális Európai Egyesült Államok híve volt, ma már azt gondolja, hogy a sokszínűségben kell erősnek lennie az Európai Uniónak.

A Fidesz-KDNP-s EP-képviselő kemény csatákra számít ősszel.

"Várjuk meg persze azt, hogy milyen bizottság áll össze"

- fogalmazott.

Megjegyezte, hogy az összes fideszes szavazatra szükség volt Ursula von der Leyen megválasztásához.

Az EB új elnöke világosan beszélt arról, hogy akkor lehet erőssé tenni az uniót, ha minden tagállammal szemben egyenlő mércét alkalmaznak, ha egységet hoznak létre - hangoztatta a képviselő. Úgy vélekedett,

Ursula von der Leyen jól érzi, hogy gesztusokat kell tennie azok felé, akiket igaztalan vádakkal illettek az elmúlt években.

A magyar EP-képviselő azt mondta, nyilvánvalóan változásra van szükség.

A migráció ügyében az EB erőltetett megoldást szorgalmazott: kvóta szerint akarta szétosztani az Európába érkezetteket, menedzselni és szervezni kívánta a bevándorlást a kontinensen. Ezek a törekvések még mindig elő-előkerülnek, azonban meg kell érteni, hogy a migrációval kapcsolatos döntéseknek nemzetállami szinten a helyük - jelentette ki.

Hidvéghi Balázs kiemelte azt is, hogy a segítségnyújtásnak több formája lehetséges. Úgy is lehet szolidaritást mutatni, ha egy tagállam megvédi a közös európai határt, vagy éppen a bajba jutott térségeket támogatja, ahogyan azt Magyarország teszi.

A Fidesz-KDNP EP-képviselője azt hangoztatta, hogy az elmúlt években komoly megosztottság alakult ki az EU-ban.

A közép-európai államokat "pécézte ki", leckéztette egy baloldali, liberális koalíció

- mondta. Ez Hidvéghi Balázs szerint "halálos veszély", ha ugyanis ez a helyzet állandósulna, az előbb-utóbb az unió jelenlegi formájának végét jelentené.

Azt mondta, sokakat megdöbbentett, hogy a Demokratikus Koalíció és a Momentum Mozgalom megtagadta a támogatást a kormánypárti magyar EP-bizottsági jelöltektől. Szavai szerint több baloldali európai parlamenti képviselő is gyakorlatilag elnézést kért, ilyesmi ugyanis eddig nem volt szokás.

Olyan pozíciókról van szó, amelyek a választási eredmény alapján járnak az egyes pártcsoportoknak. Az Európai Néppárt a Fidesz-KDNP-ből is jelölt, és alapvető normákat rúg fel a magyar ellenzék - vélekedett.

Azt mondta, hogy a politikai nyomásgyakorlás nem ismeretlen az EP-ben. Azonban árulkodó, hogy azok a civil szervezetek, amelyek levelet írtak a néppártnak, hogy cseréljen le jelölteket, besorolhatóak a "Soros-birodalomba", abba a baloldali, liberális, bevándorláspárti, multikulturalizmust erőltető csoportba, amellyel a kormánynak a legfőbb vitája van - fogalmazott.

Közölte: nem csodálkozik, hogy "rátámadtak" az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában, de nyugodtan állnak a viták elébe, mert a magyarok elsöprő többséggel döntöttek a választásokon és megüzenték, hogy mit akarnak.

Bárhogy is "hisztizik", "áskálódik" a másik oldal, ragaszkodnak a kapott felhatalmazáshoz - mondta.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×