A közzétett videók már csak az utolsó pillanatot mutatják, amikor a Hableány városnéző hajó a Viking szállodahajó alá kerül, ez már az a pillanat, amikor már esélye sem volt a kisebb hajónak, "elkerülhetetlen volt valamiféle baleset" - fogalmazott az InfoRádióban Simongáti Győző, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszékének vezetőhelyettese.

"Az a nagyon nagy kérdés, hogy

hogy kerülhetett ez a két hajó ilyen közel egymáshoz"

- tette fel a történet szerinte legfontosabb kérdését Simongáti Győző, de erre a későbbiek során a szakértők biztosan választ adnak, ugyanis a hajók nyomkövető rendszerrel vannak ellátva; "a szállodahajó biztos, hogy rendelkezik ilyennel, de szerintem a sétahajó is" - mondta a szakértő.

Arra a felvetésre, hogy ha a szabályokat mindenki betartja, nem kerülhetett volna két hajó ilyen közel egymáshoz, azt mondta, "nem célszerű, hogy két ilyen különböző méretű hajó ennyire közel kerüljön egymáshoz;

mind a két hajó egy irányba haladt, ugyanazon két pillér között akart átmenni, a pillérek pedig beszorították őket egy útirányba"

- írta le Simongáti Győző, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy a nagy hajó ne látta volna a kicsit, abban viszont tanácstalan, hogy a kishajó kapitánya észrevette-e a nagyot.

"Hangjelzéssel is szoktak jelezni egymásnak a hajóvezetők"

- tette hozzá.

Szerinte egyébként eléggé nagy terület van a Dunán, hogy a hajók, még ilyen sokan is, mint a budapesti szakaszon, elférjenek.

Hangsúlyozta, a nyomozás során kulcselem lesz, hogy mindenki betartotta-e a rá vonatkozó szabályokat.

Mentőmellény? Mindegy

A sajtóban széleskörűen elterjedt, hogy a mentőmellény használatával kapcsolatos részletszabály szigorítására lehet szükség a Hableány tragédiája után, azonban Simongáti Győző úgy véli, erre semmi szükség, mentőmellényre ugyanis vízben lévő vagy abba beugró embernek van szüksége.

"Itt a legnagyobb problémát az okozza, ha valaki a kabinban reked; édesmindegy, hogy van-e rajta mellény vagy nincsen."

Kitért arra is, hogy a budai oldalon nincs hajózási zárlat, csak a pestin.

Nem a "beszippantó hatásról" lehet szó

A "beszippantó hatásról" szólva elmondta, ha közel kerül egymáshoz két hajó, akkor a kettő közötti relatív áramlás fel tud gyorsulni, és ez az áramlás a két hajó esetében "egymás felé szívó hatást kelt".

"Talán nem ez volt a helyzet, amennyire én láttam, a nagy hajó a sétahajó farát kapta el balról, tehát nem voltak egymás mellett; valószínűleg a két hajó útvonala keresztezte egymást, és mivel az ütközéskor a kis hajó a nagy hajó előtt egy kicsit keresztbe állt,

a nagy hajó a kis hajó hátulját előre tolva keresztbe fordította, és abban a pillanatban fölborította, majd átment rajta."

Ilyen nagy mértékű borulásnál a hajót rögtön elárasztja a víz. "Lehet, hogy úgy 30 fokos dőlésszögig semmi probléma nem lehett volna, így viszont az ajtókon azonnal elkezdett beömleni a víz, és egy pillanat alatt elsüllyedt a hajó" - mondta.

A 7 másodperces süllyedést szerinte a média szenzációként kapta fel, de a szakembereknek nem meglepő ilyen nagy erőhatások mellett.

Előzmények

Szerda este negyed 10-kor összeütközött két hajó a Dunán a Parlamentnél: a Hableány nevű turistahajóba hátulról beleütközött egy szállodahajó, felborította, majd maga alá gyűrte. Legalább 7 ember halt meg, 7 embert kórházban ápolnak, 21 embert pedig nagy erőkkel keresnek. A Dunára pontont építettek, egy búvár csütörtök este már lemerült a roncshoz, de kiemelni nagyon nehéz lesz.

Azóta újabb merülések történtek, zajlik a roncsfeltárás.

A búvárok semmit sem látnak, és a zajló Duna nagy erővel áramló vizében merülni is nehézkes. A pénteki merülésnél baj is történt: az egyik búvár beszorult odalenn, utána kellett küldeni egy másikat. Már a helyszínen vannak a dél-koreai katonai mentőcsapat tagjai is. A roncsfeltáró munkálatokat Hajdu János, a Terrorelhárító Központ (TEK) főigazgatója irányítja.

Az elsüllyedt hajón 33 dél-koreai turista utazott, kétfős magyar személyzettel. A Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát a rendőrség kihallgatta és őrizetbe vette, majd kezdeményezte a letartóztatását. A tragédiáról két videófelvételt is közreadtak. A történteket ezekből, a hajózási adatokból és a rádióforgalmazásból, valamint a túlélők és szemtanúk beszámolóiból rekonstruálják.