A szakember arról is beszélt, hogy az ipari búvárok kemény fizikai munkát végeznek, a felszerelésük 30-50 kilogramm, hogy a sodrásban "ne legyen pozitív lebegőképességük". Felszerelésük és technikájuk is más, esetükben nem a búvár hátán van a készülék, hanem a felszínről, kompresszorról kapják a levegőt, és egy másik tömlőn keresztül kommunikálni is tudnak a felszínen lévőkkel.

Sopronyi Richárd ipari búvár szerint akár több nap, de egy hét is eltelhet, mire kiemelhetik a szerda este a Dunába süllyedt sétahajó roncsait a búvárok, mert a folyó jelenleg is árad, és az előrejelzések szerint ez még akár jövő keddig is így maradhat.

Jelenleg a Duna vízszintje két méterrel magasabb annál a megengedett mértéknél, amiben még dolgozhatnak a szakemberek.

A nagyon erős sodrás és víznyomás a búvárok számára életveszélyes körülményeket teremtenek, ezért ilyenkor meg sem próbálják a leereszkedést.

A látótávolság nulla

Többnyire egy pontonhoz rögzítik magukat a búvárok (ezért van a helyszínen a honvédség pontoneleme), majd

a fenéken kúszva közelítik meg a roncsot.

A látótávolság a Dunában még alacsonyabb vízállás esetén is nulla, ezért csak tapogatózni tudnak a szakemberek.

A búvárok feladata ilyenkor, hogy felmérjék a roncs pontos helyét és rögzítsék azokat a drótköteleket, amelyekkel majd kiemelik a hajótestet - mondta Sopronyi Richárd, hozzátéve, a szakemberek

ilyenkor csak kívül dolgoznak, hiszen nagyon kockázatos lenne bemenni egy sérült hajóba.

A művelet sikeréhez legalább négy-öt ember munkájára van szükség, közülük csak egy fő a búvár, míg a többiek segítők, illetve irányítók. A konkrét üggyel kapcsolatban megjegyezte, vélhetően nagyon gyorsan süllyedt a folyóba a sétahajó, így azoknak, akik nem a fedélzeten tartózkodtak, valószínűleg esélyük sem volt kijutni.

Czakó László búvár az M1-en azt mondta, nagyon kockázatos a merülés a hajóroncshoz, a körülmények miatt annyira veszélyes a művelet, hogy csak olyanok mehetnek le, akiknek nagy a tapasztalatuk.

Hosszú lesz a kutatás

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szakembereinek tapasztalatai szerint

elhúzódó kutatás várható a szerdai dunai hajóbaleset után.

A keresést nehezíti a magas, továbbra is emelkedő vízállás, a folyó nagyon erős sodrása, és rosszak a látási viszonyok. A katasztrófavédelem azt közölte, hogy felvették a kapcsolatot a szerb hatóságokkal is, és a Duna teljes déli szakaszán folyik az eltűntek felkutatása. A Margit hídnál pontonhidat építenek ki, amelyről a búvárok indíthatják a merülést a hajóroncshoz. A mentést a Műegyetem hajózási mérnökei is segítik.

A rendőrség közleménye szerint minél alacsonyabb a vízhőmérséklet, annál gyorsabban hűl ki az emberi test és annál később kerül a víz felszínére. A kutatás szempontjából az is meghatározó, hogy a bajba jutott ember hol esett a folyóba: amennyiben a sodorvonalban került a vízbe, akkor rövid idő alatt nagy távolságot tehet meg.

Azok, akik a süllyedéskor a hajótestben rekedtek vagy az alá szorultak, csak annak kiemelését követően kerülhetnek elő.

A kutatásban közreműködők a 9-11 kilométer/órás sebességgel áramló vízben és a Duna teljes Lánchíd alatti magyar partszakaszain továbbra is mindent megtesznek az eltűnt emberek felkutatása érdekében.

A Parlament közelében szerda este történt balesetben legkevesebb heten meghaltak, 21 embert, köztük egy ötéves kislányt és több 70 év körüli embert még keresnek. Az áldozatok dél-koreai turisták, valamint a hajó kétfős személyzete. Hét embert a környező hajókon utazók mentettek ki, hétnek pedig már csak a holttestét találták meg.

"A hatóságok felháborodással vegyes mélységes szomorúsággal tapasztalják, hogy

miközben munkatársaik esetenként saját életük kockáztatásával is az eltűntek felkutatásán fáradoznak, addig egyes, magukat szakembernek nevezők megkérdőjelezik reagáló képességüket, elhivatottságukat, hozzáértésüket"

- olvasható a rendőrségi közleményben.

Nem szigorítani, hanem betartani kell a szabályokat

Solymos András hajómérnök az M1-en úgy vélekedett, hogy emberi hiba miatt történhetett a baleset, de részletes vizsgálatnak kell kiderítenie, ki és hol hibázott. A baleset körülményeit elemezve a szakember arról is beszélt, hogy normális körülmények között nem indokolt a mentőmellény folyamatos viselése a hajókon, elég, hogy a mentőmellények ott vannak az előírásoknak megfelelően, és szükséghelyzetben fel lehet venni azokat, hiszen

úgy vannak kitéve, hogy ha víz alá kerül a hajó, maguktól a víz felszínére bukkannak és beléjük lehet kapaszkodni.

Solymos András kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, nagy szamárság lenne a szállodahajók kitiltása a belvárosból. Budapesten régen, még a csepeli kikötő megépülése előtt is a belvárosban voltak a kikötők, és a főváros rengeteg pénztől fosztaná meg magát, ha a továbbiakban nem adna erre lehetőséget - tette hozzá a szakember hangsúlyozva, hogy nem szigorítani kell a szabályokat, hanem be kell tartani azokat.