Infostart.hu
eur:
385.9
usd:
332.57
bux:
120898.66
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Lovász László, az MTA elnöke beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlésének ülésén az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én.
Nyitókép: Soós Lajos

A kutatás szabadságának biztosítását kéri az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia jegyzéket adott át az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Ebben megerősíti a legutóbbi akadémiai közgyűlés álláspontját: a kutatóhálózat maradjon az MTA-nál, a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával.

Április 12-én találkozott utoljára az MTA és az ITM szakmai tárgyalódelegációja.

Ekkor számos pontban konszenzusra jutottak, például, hogy az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése az MTA intézethálózatát vezető új Szenátus 2/3-os többséghez legyen majd kötött. Továbbá, hogy az új intézethálózati irányítási struktúra legkorábban 2020. január 1-jén lépjen hatályba. És hogy központi költségvetésből ne pályázati forrásként, hanem alapfinanszírozásként biztosítsák az intézethálózat költségvetését.

Egy fontos kérdésről azonban ekkor nem született megállapodás: az új irányító testület, a szenátus összetételéről. Az innovációs tárca fele-fele arányban akadémikus és kormánytagokat hívna a testületbe, amely paritásos testület elnökét Orbán Viktor miniszterelnök jelölné ki. Az MTA delegáltjai azt javasolták, hogy a szenátus tagjainak 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja.

Az MTA közgyűlése május 6-án 81%-os többséggel ez utóbbi összetételt fogadta el. És ez az, ami nem elfogadható a kormány és az innovációs tárca részéről.

Palkovics László innovációs miniszter az akadémiai közgyűlés után azt mondta: "Határozott szándéka a kormánynak", hogy kivegye az MTA alól a kutatóintézeti hálózatot. A kormány célja, hogy a minőség növelése és a jó finanszírozhatóság érdekében ez a tudományos közösség nagy mértékű kontroll alá kerüljön – fogalmazott Palkovics László. A miniszter azt is hozzátette: már júniusban módosítja az akadémiai törvényt a Parlament.

A Magyar Tudományos Akadémia tegnap az innovációs minisztériumnak átadott jegyzékében

továbbra is a kutatás szabadságának biztosítását kéri.

Az MTA elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az Akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek álláspontjuk szerint az Alaptörvénybe ütköznek.

Az MTA továbbá kéri a minisztériumot, hogy azokon a pontokon, amit az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportja április 12-én konszenzussal elfogadott, ne változtasson. Azt is kéri, hogy a főhivatású kutatói foglalkoztatási formák megmaradjanak.

Továbbá kiemeli az MTA, hogy a jegyzék összhangban van a kutatóhálózat vezetőinek, és az MTA legkiválóbb fiatalt kutatóit tömörítő Lendület-kutatócsoport vezetőinek állásfoglalásával, valamint az MTA Elnöki Titkárságára az Akadémia tudományos osztályaitól, akadémikusaitól és kutatóitól folyamatosan érkező észrevételekkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Közel-Kelet-szakértő: egy iráni háború rendkívül kockázatos lenne most az Egyesült Államoknak

Közel-Kelet-szakértő: egy iráni háború rendkívül kockázatos lenne most az Egyesült Államoknak

Az Egyesült Államok jelen pillanatban komolyan mérlegeli a katonai csapás lehetőségét, ennek zajlanak az előkészületei. Iránban is egy komolyabb mozgósítást látunk a Forradalmi Gárda részéről, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összecsapás biztosan be is fog következni – vélekedett csütörtök reggel Csicsmann László.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
2026 nagy kérdése: melyik magyar gazda tudja túlélni az évet?

2026 nagy kérdése: melyik magyar gazda tudja túlélni az évet?

2025 minden fronton próbára tette a magyar agráriumot, elég csak a súlyos aszályra és a száj- és körömfájás járványra gondolni. Ezek mellett ráadásul folyamatosak voltak a piaci kilengések is, amelyeket főként az energiapiaci bizonytalanságok, a Mercosur-egyezmény körüli viták, az ukrán árudömping vagy az amerikai vámháborúk okoztak. Hogy mindezek fényében hogyan értékelhetjük a tavalyi évet és mi várható 2026-ban, arról beszélt az Alapvetés podcast mai műsorában Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×