Infostart.hu
eur:
355.97
usd:
306.06
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Lovász László, az MTA elnöke beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlésének ülésén az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én.
Nyitókép: Soós Lajos

A kutatás szabadságának biztosítását kéri az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia jegyzéket adott át az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Ebben megerősíti a legutóbbi akadémiai közgyűlés álláspontját: a kutatóhálózat maradjon az MTA-nál, a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával.

Április 12-én találkozott utoljára az MTA és az ITM szakmai tárgyalódelegációja.

Ekkor számos pontban konszenzusra jutottak, például, hogy az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése az MTA intézethálózatát vezető új Szenátus 2/3-os többséghez legyen majd kötött. Továbbá, hogy az új intézethálózati irányítási struktúra legkorábban 2020. január 1-jén lépjen hatályba. És hogy központi költségvetésből ne pályázati forrásként, hanem alapfinanszírozásként biztosítsák az intézethálózat költségvetését.

Egy fontos kérdésről azonban ekkor nem született megállapodás: az új irányító testület, a szenátus összetételéről. Az innovációs tárca fele-fele arányban akadémikus és kormánytagokat hívna a testületbe, amely paritásos testület elnökét Orbán Viktor miniszterelnök jelölné ki. Az MTA delegáltjai azt javasolták, hogy a szenátus tagjainak 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja.

Az MTA közgyűlése május 6-án 81%-os többséggel ez utóbbi összetételt fogadta el. És ez az, ami nem elfogadható a kormány és az innovációs tárca részéről.

Palkovics László innovációs miniszter az akadémiai közgyűlés után azt mondta: "Határozott szándéka a kormánynak", hogy kivegye az MTA alól a kutatóintézeti hálózatot. A kormány célja, hogy a minőség növelése és a jó finanszírozhatóság érdekében ez a tudományos közösség nagy mértékű kontroll alá kerüljön – fogalmazott Palkovics László. A miniszter azt is hozzátette: már júniusban módosítja az akadémiai törvényt a Parlament.

A Magyar Tudományos Akadémia tegnap az innovációs minisztériumnak átadott jegyzékében

továbbra is a kutatás szabadságának biztosítását kéri.

Az MTA elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az Akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek álláspontjuk szerint az Alaptörvénybe ütköznek.

Az MTA továbbá kéri a minisztériumot, hogy azokon a pontokon, amit az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportja április 12-én konszenzussal elfogadott, ne változtasson. Azt is kéri, hogy a főhivatású kutatói foglalkoztatási formák megmaradjanak.

Továbbá kiemeli az MTA, hogy a jegyzék összhangban van a kutatóhálózat vezetőinek, és az MTA legkiválóbb fiatalt kutatóit tömörítő Lendület-kutatócsoport vezetőinek állásfoglalásával, valamint az MTA Elnöki Titkárságára az Akadémia tudományos osztályaitól, akadémikusaitól és kutatóitól folyamatosan érkező észrevételekkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Svédország hivatalosan is dohányzásmentes országgá vált: a svéd alkohol- és kábítószerinformációs tanács (CAN) friss jelentése szerint a napi rendszerességgel cigarettázók aránya 4,8 százalékra csökkent, ami alatta marad az Egészségügyi Világszervezet által referenciaértékként alkalmazott öt százalékos küszöbnek. A dohányzók aránya 2003 óta 16 százalékról esett vissza a jelenlegi szintre. A sikert nagyrészt a snüssz nevű füstmentes dohánytermék elterjedésének tulajdonítják, amelyet az EU-ban egyedül Svédországban lehet legálisan forgalmazni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×