A népességnövekedés az egyes földrészeket eltérő módon érinti. Az afrikai kontinens népessége 1950 óta 5,5-szeresére nőtt, Latin-Amerikáé és a Karib-szigeteké, valamint Ázsiáé és Óceániáé pedig több mint a 3-szorosára. Észak-Amerika lakossága mindeközben a duplájára emelkedett.
A legkisebb növekedés Európában következett be,
mindössze 1,4-szeres gyarapodással.
"A fejlett világban mindenütt alacsony a születésszám, alacsony a termékenység" - mondta el az InfoRádiónak a KSH Népességtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Őri Péter arról is beszélt, hogy
már Afrikában is kevesebben születnek
a korábbi évtizedekhez képest.
"Sok nő szül egyre kevesebb gyermeket, de ez jó ideig még erős népességnövekedést jelent" - mutatott rá a szakértő.
Őri Péter szerint a nyugat-európai vagy az észak-amerikai életszínvonal fenntartását tekintve vannak korlátai a népesség növekedésének.
"A csökkenő termékenység miatt többnyire azzal számolnak, hogy azért
a század második felére meg fog állni a növekedés.
A tízmilliárdot valószínűleg el fogja érni a Föld népessége, de utána vagy stagnálás, vagy csökkenés fog bekövetkezni.
Valószínűleg ennyi embert el tud tartani a bolygó"
- hangsúlyozta.
Ugyanakkor az adott egyenlőtlenségek mellett számos más problémát figyelembe véve - a környezetszennyezést, a klimatikus változásokat -
a helyzet nem lesz könnyebb
- tette hozzá a szakértő.
Az Eurostat által készített prognózis alapváltozata alapján az unió népessége a 21. század közepéig – lassú ütemben – folyamatosan növekszik: 2045-ben eléri maximumát, az 529 millió főt.
Ezt követően a trend lassú csökkenésbe, majd stagnálásba megy át. 2080-ra az unió lakossága 518,8 millió főre mérséklődik.