Nincs alkotmányozási szükséghelyzet, az új alaptörvény megalkotása pedig széleskörű konszenzust és hosszabb előkészítést igényelne - mondta bevezetőjében Avarkeszi Dezső volt igazságügyi államtitkár a Táncsics Mihály Alapítvány "Alkotmányozás a XXI. században" című konferenciáján.

Mesterházy Attila szocialista pártelnök megnyitójában úgy fogalmazott: példa nélküli, hogy ilyen rövid idő alatt fogadják el az új alkotmányt, ahogy az is, hogy csupán néhányan írták ezt az alaptörvény-tervezetet. Úgy vélte: ez az alkotmány nem a nemzet alkotmánya lesz, hanem a Fideszé, az országban pedig alkotmányos puccs zajlik.

Ez a többség zsarnoksága, a kormánypártok visszaélnek a hatalmukkal, ám egy demokrata pont attól demokrata, mert tudja magát korlátozni. A Horn-kormány például ilyen erő volt. A Fidesz viszont nem ennyire bátor - tette hozzá a frakcióvezető.

Mesterházy Attila kitért arra is, hogy a Jobbik és Szili Katalin volt szocialista képviselő is részt vett az alkotmányozásban, ám tegnap csak a Fidesz által megfogalmazott módosításokat fogadták el az Országgyűlésben, ami a pártelnök szerint igazolta az MSZP félelmét, valamint a kormánypártok képmutatását. Hangsúlyozta: az alkotmánynak csak jogi legitimációja lesz, társadalmi és politikai nem, ezért változtatásra fog szorulni.

Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter, az Általános Vállalkozási Főiskola rektora úgy látta, hogy az Európai Unió tagállamai nem vonhatják ki magukat az uniós és a nemzetközi jog által meghatározott irányok, tehát például a Lisszaboni Szerződés és az Alapvető Jogok Chartája alól, de sajnos úgy tűnik, hogy e szempontokat a jelenlegi alkotmányozási folyamatban nem vették figyelembe. A személyes adatok védelmének garanciái például, nem szerepelnek a tervezetben.

Volker Norbisrath, a német SPD jogi munkacsoportjának a vezetője a Német Szövetségi Köztársaság második világháború után létrehozott, és '89-ben az NDK által is átvett alkotmányának megszületését és alapvetéseit mutatta be.

Mint mondta: a frankfurti dokumentumok alapján '48-ra jött létre egy tervezet. A parlamenti pártok képviselői, 61 férfi és négy nő 265 napig tanácskozott, majd az alaptörvényt 1949. május 8-án fogadták el.

Központi jelentősége volt, hogy minden párt egy irányba dolgozott, az alapvető alkotmányjogi konszenzus pedig ma is fennáll. Azt azonban Volker Norbisrath is elismerte, hogy a két ország történelmi helyzete nem hasonlítható össze.

A mintegy 70 fős hallgatóságban egyébként helyet foglalt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is.