A remegést tartjuk a Parkinson-kór legfontosabb figyelmeztető jelének, de más tünetek már jóval korábban jelentkezhetnek – írja a Washington Post cikke alapján az Index. Rachel Dolhun neurológus szerint a Parkinson-kór egy mozgászavar, mert befolyásolja a mozgásunkat, de van egy olyan oldala is, amelynek semmi köze a motoros mozgásokhoz.

A kór a világ egyik leggyakoribb neurológiai rendellenessége, az esetek száma 2050-re várhatóan eléri a 25,2 milliót. A tüneteket lehet kezelni, de nincs gyógymód rá, bár a testmozgás csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát. A betegség károsítja a dopamint termelő neuronokat, amelyek döntő szerepet játszanak az agy mozgásának és koordinációjának szabályozásában. Mire a motoros tünetek megjelennek, ezeknek a neuronoknak 50-70 százaléka már elpusztul.

Ronald Postuma, a montreali McGill Egyetem kutatója szerint ez egy lassan kialakuló betegség, és fokozatosan halad előre a végső diagnózisig. Az elmúlt évtizedekben a kutatók megállapították, milyen korai tünetek jelentkeznek a Parkinson-kórnál:

• Szaglás elvesztése. a Parkinson-kórban szenvedők több mint 90 százalékánál is megfigyelhető ez a tünet, jóval a remegés előtt. Akiknél előfordul, ötször nagyobb eséllyel válnak Parkinson-kórban szenvedő betegekké.
• Alvászavar. A REM-fázis zavaránál az emberek fizikailag is megélik álmaikat. Felülnek az ágyban, magukban beszélnek, vagy megrúgják partnerüket. Az ilyen alvászavarral rendelkező emberek 50-70 százaléka lesz Parkinson-kóros.
• Székrekedés. A több hétig vagy még tovább tartó székrekedés a Parkinson-kórban szenvedők kétharmadát érinti. A betegség befolyásolhatja az emésztőrendszert szegélyező idegeket.
• Hirtelen vérnyomásesés. A jelenség kiszáradás vagy alacsony vércukorszint miatt léphet fel, de ha tartósan fennáll az állapot, akkor Parkinson-kór alakulhat ki.