A Siemens több mint 170 éves fennállása során számtalanszor megújult, az utóbbi 20 évben talán a legtöbb alkalommal – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója, arra is felhívva a figyelmet, hogy portfóliójuk a hardveres hozzáadott érték mellett mára nagyban kiegészült szoftveres megoldásokkal, ezáltal már akkor bekapcsolódnak egy folyamatba, amikor meg kell tervezni egy terméket.

Külön-külön és egyben is leszimulálják, hogy mondjuk egy tejfölös doboz miként fog viselkedni, ha hideg vagy meleg környezet éri, de azt is, hogy ezt a terméket hogyan fogják legyártani, hogy a gyártósor hogyan fog működni. A legújabb technológiáknak köszönhetően, mint mondjuk a Digital Twin, digitális ikrek (egy fizikai tárgy, folyamat, rendszer vagy környezet valós idejű adatokkal frissített, virtuális mása) vagy a mesterséges intelligencia, be is járhatják a beruházóval azt a gyárat, aminek még az alapkőletétele sem történt meg – tette hozzá a vezérigazgató, kiemelve: a szoftverportfólió most óriási hozzáadott érték a mindennapokhoz ahhoz, hogy azok a hardverek, amik mindig is megvoltak, még hatékonyabban tudjanak működni a valóságban.

Arra a kérdésre, hogy mennyit lehet nyerni azon, hogy mindent lehet szimulálni ahhoz képest, amikor még nem lehetett, hanem mindent ki kellett próbálni – tekintettel arra, hogy nyilván a szimulációnak is van költsége, egy számítógépet üzemeltetni kell, ahhoz szakember kell, stb. – Jeránek Tamás röviden úgy válaszolt, hogy igen, lehet. Szerinte érdemes ezt összehasonlítani picit a mesterséges intelligenciával;

„azt sem tudjuk sokszor, hogy mire használjuk, illetve mire fogjuk használni, de egyre többet használjuk”. A fiatalabb generációk ma már nem a Google-t vagy más keresőket indítanak el, hanem valamilyen AI vezérelt alkalmazást,

nem vesződve azzal, hogy valaminek utána olvassanak, hanem inkább ezekkel a platformokkal beszélgetnek – emlékeztetett.

Mint arra felhívta a figyelmet, nagyon-nagyon sok olyan feladat van, ami idő- és energiaigényes, amikor meg kell tervezni a nullától a megvalósulásig, miközben a fogyasztó minél gyorsabban minél újabb termékekkel szeretne találkozni, lehetőség szerint pedig minél egyedibbekkel. Tehát ez úgy működőképes, ha a tervezéshez, fejlesztéshez és gyártáshoz szoftvereket használnak – fogalmazott. „Lehet azon vitatkozni, hogy több szoftveres mérnökkel több energiát fogyaszt egy számítógép, de az mennyi pénzbe kerül, amikor megépítünk egy terméket, és a tesztelés során kiderül, hogy az nem jó, és egy másikat kell csinálni?”

A vezérigazgató szerint ma

a tervezés szoftverek nélkül elképzelhetetlen. „Mint a pénzügyekben, ma már nem kockás papír, nem is excel, hanem mesterséges intelligenciával támogatott riportozások vannak, amik nagyon fölgyorsítják a folyamatokat.

A tulajdonos azt szeretné látni, hogy abban a pillanatban mennyi a bevétel, mennyi a kiadás, milyen irányba megy a cég, nem pedig két hét múlva szeretne látni egy riportot” – magyarázta Jeránek Tamás, aki szerint ez egy óriási igény gerjesztette valóság, ami már nem is a pénzről szól, mert különben nem lesz versenyképes a vállalat.

Hogy nem megy-e az emberi hozzáadott érték – például ihlet, művészet, kreativitás – rovására, ha mindenki szoftvert használ, ezzel kapcsolatban azt mondta: vannak bizonyos termékek, ahol már nem nagyon kell az emberi hozzáadott érték, mert szoftveresen vagy virtuálisan, mesterséges intelligenciával nagyon jól lehet tervezni, elkészíteni, de való igaz, hogy sok olyan apróság is lehet, ahol a hozzáadott érték abszolút megvan. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy

ma még az emberi elme sokkal kreatívabb, és pont az egyediség miatt ez nem fog kiveszni

A Siemens-nél olyan embereket keresnek, ha a mesterséges intelligenciáról van szó, akik megtanulták az alapokat, tudják az összefüggéseket, legyen az fizika, matematika és egyben kiváló mérnökök. Nekik kreatív, nem pedig favágó munkát kell végezniük, mert utóbbi tényleg már pénzkidobás lenne – mondta. „A kódolásnak a legegyszerűbb részét azt már nem biztos, hogy emberrel csináltatnám, de a programozásnak azt a részét, ahol mondjuk a megjelenítés, ahol a vevő- vagy a felhasználóbaráttá tétel nagyon fontos, azokat szerintem az emberek még jó ideig jobban fogják tudni csinálni. Itt megint a hibrid munkavégzésbe látok fantáziát, tehát igenis szükség van erre is, meg arra is, legyen az egy ember, vagy legyen az egy mesterséges intelligencia” – emelte ki.