Infostart.hu
eur:
363.09
usd:
307.84
bux:
137952.57
2026. április 17. péntek Rudolf
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) beszél a lengyel parlament két házának együttes ülésén, Lengyelország NATO-csatlakozásának 23. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2022. március 11-én, az évforduló előtt egy nappal.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

Magyar Nemzet: Márky-Zay Péter stábja és Volodimir Zelenszkij között megtörtént a kapcsolatfelvétel

A lap értesülései szerint Dmitro Kuleba külügyminiszter felhívta a budapesti ukrán nagykövetet, és arról érdeklődött, hogy miként lehetne elősegíteni a baloldali ellenzék választási győzelmét. Az ukrán nagykövetség provokációnak tartja a cikket.

A Magyar Nemzet nemzetbiztonsági forrásból úgy értesült, hogy Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt stábja és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között meg is történt a kapcsolatfelvétel.

A lap online kiadása szerint az ukrán külügyminiszter egyeztetett Márki-Zay Péter stábjával az ukrán elnök brüsszeli beszéde előtt. Mindezt annak kapcsán közölték, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi videónyilatkozatában azzal vádolta meg az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, hogy fegyvereket szállítana az orosz invázió ellen harcoló ukránoknak.

"Márki-Zay Péter Twitter-bejegyzésben üzent Zelenszkij ukrán elnöknek. Ez az üzenet is bizonyítja az összes korábbi információt, hogy megegyeztek abban, ha a baloldal jut hatalomra Magyarországon, akkor azonnal megszavaznák a gáz-és olajszállításra vonatkozó szankciókat, és rögtön megkezdenék a fegyverszállításokat Ukrajnába" – idézi az újság Szijjártó Pétert.

Ha ezt a megegyezést végrehajtják, ha megkezdik a fegyverszállítást Ukrajnába és megszavazzák a földgáz- és kőolajszállításra vonatkozó szankciókat, akkor annak azonnali és rendkívül súlyos következményei lesznek Magyarországra nézve is – mondta a politikus.

"A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: a fegyverszállítások azonnal háborúba sodornák Magyarországot, hiszen azok katonai célpontot jelentenek. A kőolaj- és földgázszállításra vonatkozó szankciók megszavazásával pedig az üzemanyag-ellátást és a fűtést veszélyeztetnék, illetve azt kockáztatnák, hogy Magyarország gazdasága leáll" – írta a Magyar Nemzet.

"Ez a megegyezés rendkívüli veszéllyel járna Magyarországra nézve, ezért április 3-án világos döntés előtt áll minden magyar ember: aki a Fideszre szavaz, a békére és a biztonságra szavaz, aki a baloldalra szavaz, az a háborúba történő azonnali belesodródást kockáztatja. Jól gondolják meg a döntést!" – idézte a minisztert a lap.

Az újság közölte, Márki-Zay Péter a közösségi oldalán minderre úgy reagált, hogy Szijjártó Péter is "beállt orosz ügynöknek: megint a fegyverszállításról hazudozik. A lemondását kellett volna bejelentenie ahelyett, hogy megint álhírt terjeszt."

"A baloldal miniszterelnök-jelöltje azonban hiába próbálta tagadni Szijjártó állításait" – vonta le következtetését a Magyar Nemzet, amelyet azzal támasztott alá, hogy Záránd Péter, Márki-Zay kampányfőnöke a Telex.hu-nak azt mondta: "a baloldal megbeszéléseket folytat az ukránokkal".

"Márki-Zay Péter számos alkalommal egyértelműen kiállt amellett, hogy az Európai Unió szállítson fegyvereket Ukrajnának, de nem zárkózott el attól sem, hogy magyar katonákat küldjenek a háborúba. Legutóbb a JelenValónak adott interjúban mondta azt: "Mi is megszavaztuk volna az Európai Unióban azt, hogy az Európai Unió fegyvereket szállít Ukrajnának."

A Magyar Nemzet azt is felidézi, hogy az ukrán külügyi tárca nemtetszését váltotta ki Szijjártó Péter március 21-én a külügyminiszteri tanácson, Brüsszelben tett kijelentése, amely szerint Magyarország ellenzi a repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett és a békefenntartónak minősített szárazföldi alakulatok küldését.

Szijjártó Péter az ülésen egyértelművé tette, hogy hazánk nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem is engedi át a fegyverszállítmányokat Magyarország területén.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a magyar diplomácia vezetőjének állásfoglalása után Dmitro Kuleba külügyminiszter felhívta a budapesti ukrán nagykövetet és Ljubov Nepopnál arról érdeklődött, hogy miként lehetne elősegíteni a baloldali ellenzék választási győzelmét.

Ukrán nagykövetség: ez provokáció

„Ukrajna nem avatkozott be és nem is fog beleszólni Magyarország belügyeibe” – írja Facebook-posztjában Ukrajna Magyarorszégi Nagykövetsége a cikk kapcsán. Az állítják, hogy a Magyar Nemzet és hasonló kiadványok próbálják a magyar belpolitikába belerángatni Ukrajnát, de ők nem ülnek fel a provokációnak.

Ezzel zárják a posztot: „A kiadó hagyjon fel az ukránellenes pánikkeltéssel, Magyarország ellenségeit máshol kell keresni.”

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×