Infostart.hu
eur:
386.29
usd:
332.39
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Párizsban 2024. június 12-én. Macron pártja a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon alulmaradt a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párttal szemben, emiatt az államfő feloszlatta a nemzetgyűlést és június 30-ára új parlamenti választásokat írt ki.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Forrong Emmanuel Macron pártja az előre hozott választások miatt

Nagy felzúdulást váltott ki a francia elnök pártján belül az előre hozott választásokról tett váratlan bejelentés. Az államfő az után oszlatta fel a Nemzetgyűlést, hogy pártja nagyarányú vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörüléstől az EP-választásokon. Emmanuel Macron terve állítólag már korábban kész volt, és kormányfője sem tudott róla.

„Leszek én a bűnbak” – ezzel a szavakkal próbálta meg lebeszélni Gabriel Attal francia miniszterelnök Emmanuel Macront arról, hogy feloszlassa a parlamentet. A francia államfő az után sokkolta kabinetjét és az országot is az előre hozott parlamenti választások kiírásával, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) duplaannyi szavazatot kapott az európai parlamenti választásokon, mint a Renaissance.

A párt képviselői dühösen az elnök szűk tanácsadói körét kezdték el vádolni arra hivatkozva, hogy az előre hozott választások hazárdjátékával a szakadékba rántják őket. Az egyik képviselő „a boszorkánymester tanoncainak” nevezte őket. „Macron tagadásban él. Soha nem vesztett választáson, nem tudja mit csinál” – mondta az egyik, nevét elhallgató politikus a Le Parisien című lapnak. Egyes, az elnökre „káros befolyással lévő” embereket emlegetett. „Ezek a fickók lerombolják azt, amit hét éven át építettünk. Százötven képviselő távozik majd, és miért?” – utalt arra, hogy a radikális és a konzervatív jobboldal kisöpörheti őket a Nemzetgyűlésből.

Egy volt miniszter is megszólalt: „Nem a politikáira haragszom, hanem rá, mert veszélyes játékot játszik. Rendben, kaptunk egy pofont, de ez nem indok arra, hogy odatartsuk a Nemzeti Tömörülésnek a másik orcánkat is.”

A Reuters tudósításából kiderült, hogy a „boszorkánymester tanítványainak” a körében még Gabriel Attal miniszterelnök sem volt benne, viszont az elnök bizalmába avatta Gerald Darmanin belügyminisztert és a volt újságíróból stratégává előlépett Bruno Roger-Petit-t.

Emmanuel Macron terve az előre hozott választásokról – tanácsadóival egyetértésben – már néhány hete formálódott, és nem a vasárnapi kudarc után hozott spontán döntés volt – állítják a lapok. Az elnököt állítólag már régebb óta nyugtalanítja a parlament megosztottsága. 2022-ben pártja elvesztette abszolút többségét, azóta főként szélsőbaloldali törvényhozók rendre elakasztják a kormány javaslatait. A normandiai partraszállás (D-nap) 80. évfordulós ünnepségei alkalmából az Emmanuel Macronnal beszélgető választók is megerősítették, hogy elegük van a véget nem érő parlamenti vitatkozásból.

Elnökségi források szerint

az államfő arra játszik, hogy pártja – az alkotmány által engedélyezett lehető legrövidebb kampány után – nyerhet, mert a rövid idő sokkolhatja ellenfeleit.

Azzal is kalkulál, hogy a baloldal ezúttal nem egyesül egy zöld–szocialista–radikális baloldali blokkba.

Egy másik forrás szerint viszont az sem zavarná az elnököt, „ha a Nemzeti Front egyszerű többséget szerezne, és utána bebizonyítaná inkompetenciáját”. Elképzelései szerint ez akár még pártja javára is válhatna a 2027-es elnökválasztáson, amelyen viszont Macron már nem indulhat, hiszen a mostani a második ciklusa. Egy ilyen forgatókönyv esetén a Nemzeti Tömörülés 28 éves politikusa, Jordan Bardella lehetne a következő miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×