Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Emmanuel Macron francia elnök (k) és Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában a párizsi államfői rezidencián, az Élysée-palotában 2023. február 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Lewis Joly

Elemzők az InfoRádióban: Macron és Scholz is kemény kritikát kapott a választóktól

Marine Le Pen pártja kétszer annyi szavazóra számíthat az EP-választáson, mint az Emmanuel Macron pártja részvételével szerveződött liberális koalíció. Erről és ennek összefüggéseiről is beszéltek az EP-választás estéjén az InfoRádió szakértői.

A radikális jobboldali Marine Le Pen pártja (Nemzeti Tömörülés) az Európai Parlament honlapján is közzétett exit poll eredmények szerint kétszer annyi szavazót állított maga mellé a franciaországi EP-választáson, mint az Emmanuel Macron részvételével szerveződött liberális koalíció (Besoin d'Europe), amely az InfoRádió szakértője, Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense szerint Macron elnök háborúpárti álláspontjának is jelentősen köszönhető.

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a francia és a német eredményeket együtt kell nézni, hisz mindkét terepen az történik, hogy az ország vezetői úgy ülnek ott az Európai Tanácsban, hogy országukban jelentős többségben van az ellenzéki vélemény, Németország esetében a CDU/CSU EP-választási eredménye igen imponáló. Ezzel szemben Olaszországban szerinte a jobboldali kormány legitimálása várható.

Hogy az EP-választások eredménye hogyan befolyásolhatja az Európai Bizottság vezetői pozícióját, arról Kalas Vivien azt mondta, az Európai Tanács tagjainak figyelembe kell venniük az EP-választások végeredményét, ennek áthidalására találták ki a csúcsjelölti rendszert, amely 2014-ben "működött", 2019-ben azonban már nem. Azt valószínűsíti, hogy az Európai Néppárt ad majd elnököt az Európai Bizottság élére.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×