eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Gabriel Attal francia miniszterelnököt (balra, pulpitusnál) tapsolják képviselők, miután ismertette a kormány programját a parlamenti alsóház, a Nemzetgyűlés plenáris ülésén Párizsban 2024. január 30-án. Attalt január 9-én iktatták be hivatalába.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Átrendeződés Franciaországban a nemzetgyűlési választások előtt

Közös jelölteket indítanak a baloldali pártok, Marine Le Pen összefogást ajánl a jobbközépnek.

A megosztott francia baloldali pártok hétfő este bejelentették, megállapodást kötöttek arról, hogy közös jelölteket indítanak minden választókerületben az előrehozott nemzetgyűlési választások három hét múlva esedékes első fordulójában.

"Egy új népfront megalakítását szorgalmazzuk, amely példa nélküli formában egyesíti a humanista, szakszervezeti, egyesületi és polgári baloldali erőket" - írta a többi mint hat óráig tartott egyeztetést követően közös közleményében a Szocialista Párt, a Kommunista Párt, a Zöldek és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország.

Az aláírók kijelentették, hogy "alternatívát akarnak építeni Emmanuel Macronnal szemben, és küzdeni akarnak a szélsőjobboldal rasszista projektje ellen". "Minden választókerületben közös jelölteket akarunk támogatni már az első fordulóban" - írták.

Felszólították arra is a választóikat, hogy csatlakozzanak az öt nagy szakszervezet (CGT, CFDT, UNSA, FSU és Solidaires) által a hétvégére meghirdetett demonstrációhoz.

A nemzetgyűlés feloszlatása és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek (RN) a választásokon várható megerősödése miatt a szakszervezetek hétfőn jelezték: a lehető legszélesebb körű demonstrációt szervezik azért, hogy "a törvényhozási választások előtt a munka világában progresszív alternatívák szükségességét közvetítsék" - olvasható a szakszervezetek közös közleményében.

"Köztársaságunk és demokráciánk veszélyben van" - írták a szakszervezetek. Demokratikus és szociális ébredésre van szükség. Ennek hiányában a szélsőjobboldal kerül hatalomra - fogalmazott az öt érdekképviselet.

Hétfő este már több nagyvárosban voltak megmozdulások. Párizsban több ezren, elsősorban fiatalok gyűltek össze a République téren, a rendőrség szerint Marseille-ben 2200-an, Rennes-ben 2500-an, Bordeaux-ban 1500-an, Montpellier-ben és Besanconban ezren tüntettek.

A vasárnapi európai parlamenti választásokon 31,37 százalékos támogatottsággal az élen végzett Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője, Marine Le Pen a TF1 kereskedelmi televízió híradója stúdióvendégeként elmondta: pártja hajlandó nem indítani jelölteket a jobbközép Köztársaságiakkal szemben az előrehozott nemzetgyűlési választásokon.

"Ezen dolgozunk, de olyan politikai pontokkal, amelyekben mindenki egyetért (...) úgy gondolom, hogy számos képviselővel ez megvan" - mondta a legnagyobb ellenzéki párt vezéralakja, utalva "egy olyan projektre, amely két nagy tematikára épül, a vásárlóerő védelmére és a gazdaság fellendítésére, valamint a közbiztonság megőrzésére és a bevándorlás elleni küzdelemre".

Marine Le Pen megerősítette, hogy pártja győzelme esetén a 28 éves Jordan Bardella pártelnököt, az EP-választás listavezetőjét javasolják Emmanuel Macronnak a miniszterelnöki posztra.

"Hónapok óta azon dolgozunk Jordan Bardellával egy vezetői páros részeként, hogy a lehető legjobban teljesítsük azokat a feladatokat, amelyeket a francia nép ránk bízna. Én a köztársasági elnöki poszt felé tartok, ő a miniszterelnökség felé, nincs okunk ezen változtatni" - mondta Le Pen.

A hétfőn közzétett első két felmérés szerint a Nemzeti Tömörülés a nemzetgyűlési választásokon a szavazatok 33-34 százalékát szerezheti meg, ami csaknem 15 százalékponttal több, mint a 2022-es elnökválasztást követő nemzetgyűlési választásokon.

A Harris Interactive felmérése szerint Marine Le Pen pártja az 577 fős nemzetgyűlésben 235 és 265 közötti helyre számíthat a jelenlegi 89-cel szemben, ami a relatív többséget jelentené. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.

Emmanuel Macron elnöki táborának csak 125-155 képviselőt jelez előre ez a felmérés a jelenlegi 249-hez képest, a baloldali szövetség 115-145 mandátumot (jelenleg 153), a Köztársaságiak pedig 40-55 mandátumot (jelenleg 74) kaphatnak.

Az OpinionWay kutatóintézet is hasonló tendenciát mért a hétfőn végzett reprezentatív felmérésben, eszerint az RN 33, a baloldal 23, az elnöki szövetség 18 százalékos támogatottságra számíthat.

A Nemzeti Tömörülés a végleges eredmények szerint a szavazatok 31,37 százalékát szerezte meg vasárnap az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,6 százalék szavazott. A Szocialista Párt, alig lemaradva, 13,83 százalékos eredménnyel, a harmadik helyre került. Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 9,89 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,25 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,47 százalékot kapott.

Az eredmény nyomán a köztársasági elnök június 30-ra írta ki az előrehozott nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját. A jelöltállítás június 12-én kezdődik, és június 16-án délután 6 órakor zárul, a hivatalos kampány június 17-én kezdődik a hétfőn megjelent elnöki rendelet szerint.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×