Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
In the early morning twilight, several commuter trains are approaching a busy railway station.
Nyitókép: EThamPhoto/Getty Images

Japánban ez megy csúcstechnológia nélkül is, a briteknél nem

Nagy-Britanniában temérdek magán vasúti cég versenyez az utasokért – úgy, hogy vonatjaik gyakran ugyanazokon a síneken gurulnak. Emiatt gyakoriak a késések vagy akár a vonat-törlések is. A közlekedési minisztérium ezt megelégelte... segítségül hívta a kvantumtechnológiát.

Mire jó a kvantum-számítógép? A hagyományosnál nagyságrendekkel gyorsabb és drágább eszközöket az átlagember képzeletében az emberiség legnagyobb problémáinak megoldására lehetne bevetni – mint például a klímajelenségek vagy a rákos mutációk elemzése és előrejelzése, esetleg a világűr meghódítása.

Nagy-Britanniában azonban jóval gyakorlatiasabb kérdésre kell választ adnia: hogyan ne késsenek a vonatok?

A közlekedési tárca megbízásából egy ausztrál és egy brit cég kezdett el közösen agyalni egy olyan „kvantum algoritmus” kidolgozására, amely rendet tud vágni a vasúti menetrendek milliárdos permutációi között.

Igen, olyan sok féle lehetséges változatot okoz a menetrendek átvariálása, hogy ezzel már a „hagyományos szuperszámítógépek sem tudnak megküzdeni” – írta a Telegraph című brit lap.

Nagyon nehéz matematikai problémák

Itt jön a képbe a kvantum és a Q-CTRL nevű ausztrál cég, amely közel hétmilliárd forintnak megfelelő megrendelést kapott a brit kormánytól a menetrend optimalizálására.

Michael Biercuk, a Q-CTRL vezérigazgatója elmondta, hogy a kvantumszámítógépek arra is alkalmasak, hogy a leghatékonyabb forgatókönyvet keresve egyszerre több különböző menetrendmódosítást szimuláljanak.

Szerinte a logisztika optimalizálása egy az egyik potenciálisan legnagyobb hasznot hajtó és legnagyobb hatású lehetőség.

Mint kifejtette,

„ezek a problémák matematikailag nagyon nehezek, nagyon gyorsan nagyon komplikálttá válnak. Ha egy egész városra kiterjedő közlekedési hálózatra gondolunk, akkor több millió utasról és több ezer járműről beszélünk... a nagy problémák a hagyományos megközelítésekkel megoldhatatlanok.”

Az ausztrál cég haza pályán már végzett teszteket az új-dél-walesi közlekedési hatóságok számára és részt vett az ausztrál hadsereg számára folytatott logisztikai tervezésben is.

A kvantumszámítógépek ma még nagyrészt kísérleti jellegűnek számítanak – jegyzi meg a Telegraph - de Biercuk szerint a tesztek azt mutatják, hogy egyes esetekben már most felülmúlják a hagyományos számítógépeket.

Biercuk elmondta, hogy a menetrendkészítő szoftver végső soron képes lesz csökkenteni a késéseket és lefaragja az utasok számára a várakozási időt. A menetrendek emellett kevésbé lesznek érzékenyek a zavarokra, például váltóhibák esetén, bár a munka még korai stádiumban van.

Egy másik cég, a MoniRail azt tervezi, hogy kvantumnavigációs érzékelőket használ a londoni metróban a sínek hibáinak azonosítására. (A londoni metrón a hirtelen leállások egyik leggyakrabban emlegetett magyarázata a „signalling problem” avagy váltóhiba).

A vállalat eszközei figyelik, hogy a sínek idővel hogyan romlanak, és figyelmeztetik a munkásokat, ha az alkatrészek cserére szorulnak, de egyelőre gondot jelentenek az alagutak, ahol nem működnek a GPS-érzékelők.

A vállalat a patinás kutatóintézet, az Imperial College London és a Sussexi Egyetem szenzorait használja.

A technológiát már februárban elkezdik tesztelni néhány londoni metróvonalon.

Tavaly a Google közölte, hogy kvantumszámítógépe olyan számításokat képes azonnal elvégezni, amelyekhez a legjobb szuperszámítógépeknek 47 évre lenne szükségük.

Visszatérve a vonatkésésekre és a londoni metró bajaira, Japánban valamiért eddig is az volt a norma, hogy jobbára késés nélkül jártak a vonatok.

A londoni metró egyik vonalán, a Central Line-on pedig semmilyen kvantumszámítógép nem tud segíteni, amikor szivárogtatók közölték: szó szerint elkoptak egyes vonatok kerekei, nincs elég pénz az elavult szerelvények gyors felújítására és ezért járatritkítások jöhetnek.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×