Infostart.hu
eur:
356.43
usd:
308.68
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás
In the early morning twilight, several commuter trains are approaching a busy railway station.
Nyitókép: EThamPhoto/Getty Images

Japánban ez megy csúcstechnológia nélkül is, a briteknél nem

Nagy-Britanniában temérdek magán vasúti cég versenyez az utasokért – úgy, hogy vonatjaik gyakran ugyanazokon a síneken gurulnak. Emiatt gyakoriak a késések vagy akár a vonat-törlések is. A közlekedési minisztérium ezt megelégelte... segítségül hívta a kvantumtechnológiát.

Mire jó a kvantum-számítógép? A hagyományosnál nagyságrendekkel gyorsabb és drágább eszközöket az átlagember képzeletében az emberiség legnagyobb problémáinak megoldására lehetne bevetni – mint például a klímajelenségek vagy a rákos mutációk elemzése és előrejelzése, esetleg a világűr meghódítása.

Nagy-Britanniában azonban jóval gyakorlatiasabb kérdésre kell választ adnia: hogyan ne késsenek a vonatok?

A közlekedési tárca megbízásából egy ausztrál és egy brit cég kezdett el közösen agyalni egy olyan „kvantum algoritmus” kidolgozására, amely rendet tud vágni a vasúti menetrendek milliárdos permutációi között.

Igen, olyan sok féle lehetséges változatot okoz a menetrendek átvariálása, hogy ezzel már a „hagyományos szuperszámítógépek sem tudnak megküzdeni” – írta a Telegraph című brit lap.

Nagyon nehéz matematikai problémák

Itt jön a képbe a kvantum és a Q-CTRL nevű ausztrál cég, amely közel hétmilliárd forintnak megfelelő megrendelést kapott a brit kormánytól a menetrend optimalizálására.

Michael Biercuk, a Q-CTRL vezérigazgatója elmondta, hogy a kvantumszámítógépek arra is alkalmasak, hogy a leghatékonyabb forgatókönyvet keresve egyszerre több különböző menetrendmódosítást szimuláljanak.

Szerinte a logisztika optimalizálása egy az egyik potenciálisan legnagyobb hasznot hajtó és legnagyobb hatású lehetőség.

Mint kifejtette,

„ezek a problémák matematikailag nagyon nehezek, nagyon gyorsan nagyon komplikálttá válnak. Ha egy egész városra kiterjedő közlekedési hálózatra gondolunk, akkor több millió utasról és több ezer járműről beszélünk... a nagy problémák a hagyományos megközelítésekkel megoldhatatlanok.”

Az ausztrál cég haza pályán már végzett teszteket az új-dél-walesi közlekedési hatóságok számára és részt vett az ausztrál hadsereg számára folytatott logisztikai tervezésben is.

A kvantumszámítógépek ma még nagyrészt kísérleti jellegűnek számítanak – jegyzi meg a Telegraph - de Biercuk szerint a tesztek azt mutatják, hogy egyes esetekben már most felülmúlják a hagyományos számítógépeket.

Biercuk elmondta, hogy a menetrendkészítő szoftver végső soron képes lesz csökkenteni a késéseket és lefaragja az utasok számára a várakozási időt. A menetrendek emellett kevésbé lesznek érzékenyek a zavarokra, például váltóhibák esetén, bár a munka még korai stádiumban van.

Egy másik cég, a MoniRail azt tervezi, hogy kvantumnavigációs érzékelőket használ a londoni metróban a sínek hibáinak azonosítására. (A londoni metrón a hirtelen leállások egyik leggyakrabban emlegetett magyarázata a „signalling problem” avagy váltóhiba).

A vállalat eszközei figyelik, hogy a sínek idővel hogyan romlanak, és figyelmeztetik a munkásokat, ha az alkatrészek cserére szorulnak, de egyelőre gondot jelentenek az alagutak, ahol nem működnek a GPS-érzékelők.

A vállalat a patinás kutatóintézet, az Imperial College London és a Sussexi Egyetem szenzorait használja.

A technológiát már februárban elkezdik tesztelni néhány londoni metróvonalon.

Tavaly a Google közölte, hogy kvantumszámítógépe olyan számításokat képes azonnal elvégezni, amelyekhez a legjobb szuperszámítógépeknek 47 évre lenne szükségük.

Visszatérve a vonatkésésekre és a londoni metró bajaira, Japánban valamiért eddig is az volt a norma, hogy jobbára késés nélkül jártak a vonatok.

A londoni metró egyik vonalán, a Central Line-on pedig semmilyen kvantumszámítógép nem tud segíteni, amikor szivárogtatók közölték: szó szerint elkoptak egyes vonatok kerekei, nincs elég pénz az elavult szerelvények gyors felújítására és ezért járatritkítások jöhetnek.

Címlapról ajánljuk
Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak: a legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: bár 2025-re még nincsenek hivatalos adatok, a tendenciák alapján további növekedés várható. Részletesen beszélt arról is, hogy a nagyobb európai országok hogyan kezelik a helyzetet.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Indul a foci-vb, érkeznek a legfontosabb adatok a Portfolio-ra

Indul a foci-vb, érkeznek a legfontosabb adatok a Portfolio-ra

Focilázban ég a világ. Csütörtökön rajtol ugyanis a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, és a Portfolio ezúttal is reagál a meghatározó világeseményre, ismét adatalapú megközelítéssel. Két új fejlesztéssel gondoskodunk arról, hogy az olvasók a tornáról szóló legfontosabb adatokat könnyedén elérhessék, miközben a színvonalas gazdasági-üzleti-geopolitikai-tőkepiaci tartalmakat böngészik. De azokra is gondoltunk, akik még mélyebbre mennének a foci-vb adatainak világában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×