Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
In the early morning twilight, several commuter trains are approaching a busy railway station.
Nyitókép: EThamPhoto/Getty Images

Japánban ez megy csúcstechnológia nélkül is, a briteknél nem

Nagy-Britanniában temérdek magán vasúti cég versenyez az utasokért – úgy, hogy vonatjaik gyakran ugyanazokon a síneken gurulnak. Emiatt gyakoriak a késések vagy akár a vonat-törlések is. A közlekedési minisztérium ezt megelégelte... segítségül hívta a kvantumtechnológiát.

Mire jó a kvantum-számítógép? A hagyományosnál nagyságrendekkel gyorsabb és drágább eszközöket az átlagember képzeletében az emberiség legnagyobb problémáinak megoldására lehetne bevetni – mint például a klímajelenségek vagy a rákos mutációk elemzése és előrejelzése, esetleg a világűr meghódítása.

Nagy-Britanniában azonban jóval gyakorlatiasabb kérdésre kell választ adnia: hogyan ne késsenek a vonatok?

A közlekedési tárca megbízásából egy ausztrál és egy brit cég kezdett el közösen agyalni egy olyan „kvantum algoritmus” kidolgozására, amely rendet tud vágni a vasúti menetrendek milliárdos permutációi között.

Igen, olyan sok féle lehetséges változatot okoz a menetrendek átvariálása, hogy ezzel már a „hagyományos szuperszámítógépek sem tudnak megküzdeni” – írta a Telegraph című brit lap.

Nagyon nehéz matematikai problémák

Itt jön a képbe a kvantum és a Q-CTRL nevű ausztrál cég, amely közel hétmilliárd forintnak megfelelő megrendelést kapott a brit kormánytól a menetrend optimalizálására.

Michael Biercuk, a Q-CTRL vezérigazgatója elmondta, hogy a kvantumszámítógépek arra is alkalmasak, hogy a leghatékonyabb forgatókönyvet keresve egyszerre több különböző menetrendmódosítást szimuláljanak.

Szerinte a logisztika optimalizálása egy az egyik potenciálisan legnagyobb hasznot hajtó és legnagyobb hatású lehetőség.

Mint kifejtette,

„ezek a problémák matematikailag nagyon nehezek, nagyon gyorsan nagyon komplikálttá válnak. Ha egy egész városra kiterjedő közlekedési hálózatra gondolunk, akkor több millió utasról és több ezer járműről beszélünk... a nagy problémák a hagyományos megközelítésekkel megoldhatatlanok.”

Az ausztrál cég haza pályán már végzett teszteket az új-dél-walesi közlekedési hatóságok számára és részt vett az ausztrál hadsereg számára folytatott logisztikai tervezésben is.

A kvantumszámítógépek ma még nagyrészt kísérleti jellegűnek számítanak – jegyzi meg a Telegraph - de Biercuk szerint a tesztek azt mutatják, hogy egyes esetekben már most felülmúlják a hagyományos számítógépeket.

Biercuk elmondta, hogy a menetrendkészítő szoftver végső soron képes lesz csökkenteni a késéseket és lefaragja az utasok számára a várakozási időt. A menetrendek emellett kevésbé lesznek érzékenyek a zavarokra, például váltóhibák esetén, bár a munka még korai stádiumban van.

Egy másik cég, a MoniRail azt tervezi, hogy kvantumnavigációs érzékelőket használ a londoni metróban a sínek hibáinak azonosítására. (A londoni metrón a hirtelen leállások egyik leggyakrabban emlegetett magyarázata a „signalling problem” avagy váltóhiba).

A vállalat eszközei figyelik, hogy a sínek idővel hogyan romlanak, és figyelmeztetik a munkásokat, ha az alkatrészek cserére szorulnak, de egyelőre gondot jelentenek az alagutak, ahol nem működnek a GPS-érzékelők.

A vállalat a patinás kutatóintézet, az Imperial College London és a Sussexi Egyetem szenzorait használja.

A technológiát már februárban elkezdik tesztelni néhány londoni metróvonalon.

Tavaly a Google közölte, hogy kvantumszámítógépe olyan számításokat képes azonnal elvégezni, amelyekhez a legjobb szuperszámítógépeknek 47 évre lenne szükségük.

Visszatérve a vonatkésésekre és a londoni metró bajaira, Japánban valamiért eddig is az volt a norma, hogy jobbára késés nélkül jártak a vonatok.

A londoni metró egyik vonalán, a Central Line-on pedig semmilyen kvantumszámítógép nem tud segíteni, amikor szivárogtatók közölték: szó szerint elkoptak egyes vonatok kerekei, nincs elég pénz az elavult szerelvények gyors felújítására és ezért járatritkítások jöhetnek.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×