Az űrben végzett gyógyszerfejlesztés kilépett a kísérleti fázisból, egyre több vállalat gyárt hatóanyagokat a mikrogravitáció körülményei között, hogy hatékonyabb és könnyebben adagolható készítményeket állítson elő – írja a Cnbc alapján a Portfolio.

Az ágazat vonzerejét jól mutatja, hogy a Redwire űripari vállalat tavaly SpaceMD néven külön leányvállalatot hozott létre az űrben kifejlesztett gyógyszerészeti termékek piacra vitelére. A cég már 54 PIL-BOX egységet – vagyis fehérjék pályán történő kristályosítására tervezett automata mikrolaboratóriumot – juttatott fel az űrbe, és 37 hatóanyagjelöltet tesztelt, többek között az Eli Lilly és a Bristol Myers Squibb számára.

A mikrogravitáció kulcsfontosságú tényező a kristályosítási folyamatban. A Földön a nehézségi erő számos zavart okoz, hiszen az ülepedés során a nehéz részecskék a kémcső aljára süllyednek, a konvekció pedig a folyadékok egyenetlen áramlását idézi elő. Az űrben ezek a hatások megszűnnek, így egyenletesebb és hibátlanabb kristályok növeszthetők, mutatott rá Phil Williams, a Nottinghami Egyetem biofizika-professzora. Az egyenletesebb molekulaszerkezet közvetlenül befolyásolja a gyógyszer viszkozitását.

Az alacsonyabb viszkozitású készítmények vékonyabb tűvel, szinte fájdalommentesen adhatók be injekció formájában, kiváltva a kórházi, órákig tartó intravénás infúziókat.

Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kristálynövesztési kísérleteket a Keytruda nevű rákellenes monoklonális antitest-gyógyszerével.

Az űrbeli minták UV-alapú képalkotása rendkívül egyenletes, stabil keveréket mutatott. A Mercknek végül a földi gyártásban is sikerült reprodukálnia ezeket a feltételeket, így a Keytruda injektálható változata 2025-ben megkapta az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyét. Ez lehetővé teszi, hogy a betegek otthon, mindössze néhány perc alatt maguknak is beadhassák a szert.

A Varda Space Industries más utat választott, és 300 kilogrammos, önálló, visszatérő kapszulákkal felszerelt gyártóműholdakat fejlesztett ki. A vállalat nemrég hajtotta végre hatodik kapszulás űrrepülését a SpaceX Transporter-16 küldetésén.

A cég üzleti modellje rendkívül egyszerű, a gyógyszergyártók elküldik nekik a hatóanyagjelöltet, majd jobb minőségű terméket kapnak vissza. A hatóanyagok ráadásul annyira koncentráltak, hogy már egészen minimális mennyiségük is hatalmas értéket képvisel. Példaként említhető, hogy a Pfizer Covid–19 elleni vakcinájának 450 millió adagjához szükséges kristályos hatóanyag elférne mindössze két darab egygallonos tejesdobozban. Legutóbb a United Therapeutics kötött együttműködést a Vardával a tüdőbetegségek kezelésének hatékonyabbá tételére.

Az iparág számára a Nemzetközi Űrállomás közelgő nyugdíjazása fontos fordulópontot jelent.

A SpaceMD és a Varda is egyetért abban, hogy egy állami kutatólaboratórium nem alkalmas a kereskedelmi célú tömeggyártásra. A SpaceMD ezért már a Vast és a StarLab alacsony Föld körüli pályára tervezett kereskedelmi űrállomásaival épít ki kapcsolatokat, miközben a Varda jövőre csaknem megduplázná repülései számát, és egy tízszer nagyobb, teljesen újrafelhasználható jármű bevetését tervezi.

Az Atlanti-óceán túloldalán az Egyesült Királyság idén külön szabályozási keretet hozott létre az űrben gyártott gyógyszerek piacra juttatására. Ezzel párhuzamosan a brit BioOrbit startup – amely nemrég két kulcsembert is átcsábított a Redwire-től – már egy olyan skálázható űrkristályosítási rendszeren dolgozik, amely a jövőben lehetővé tenné az otthoni rákkezelést.