Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Zuzana Caputova szlovák elnök beszédet mond az ENSZ 27. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) az egyiptomi Sarm-es-Sejkben 2022. november 7-én. A november 18-ig tartó klímakonferencián mintegy 200 ország küldöttsége vesz rész.
Nyitókép: MTI/EPA/Háled el-Fiki

Egy futballcsapatnyi jelölt kíván elnök lenni Szlovákiában - Igor Matovic meglepetést okozott

Lezárult a márciusi szlovákiai elnökválasztás jelöltállítási folyamata, a megszabott határidőig tizenegyen adták le az induláshoz szükséges támogató aláírásokat. A jelöltek mindegyike férfi, és vannak köztük pártelnökök, volt miniszterek és egykori kormányfők is.

A jelenlegi szlovák köztársasági elnök, Zuzana Čaputová megbízatási időszaka 2024. június 15-én lejár, és nem indul újraválasztásáért. Az is biztos, hogy férfi költözik majd be a helyére a pozsonyi Grassalkovich-palotába, mivel a jelöltek között nincs egyetlen női induló sem.

Elsőként Ján Kubiš, Robert Fico egyik korábbi kormányának külügyminisztere jelentette be, hogy megméretteti magát. Őt követte egy másik korábbi diplomáciai vezető, Ivan Korčok, akit az egyik nagy esélyesnek tartanak. Korčok Igor Matovič és Eduard Heger kabinetjében volt külügyminiszter. Az ő legnagyobb kihívója a jelenlegi házelnök, a kormányoldali Hlas párt vezetője, Peter Pellegrini. A legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt is saját jelöltet indított a pártelnök Andrej Danko személyében. A három pártból álló kormánykoalíció így két aspiránst is küld a kampányba. A nemzetiek vezetője állítólag azért döntött az indulás mellett, mert sajnálatára Robert Fico miniszterelnök nem akar államfő lenni, és szerinte olyan embert kell megválasztani köztársasági elnöknek, aki nem lesz áruló. Danko meggyőződése, hogy ha Pellegrini megerősödik, akkor nem fog kiállni a kormánykoalíció mellett.

A szlovákiai magyar párt, a Magyar Szövetség is önálló jelöltet indít: Forró Krisztián pártelnök múlt pénteken jelentette be, hogy összegyűjtötte az induláshoz szükséges közel 30 ezer aláírást. Harcba száll még a posztért Štefan Harabin, a legfelsőbb bíróság korábbi elnöke, Marián Kotleba, a nemzeti radikális Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke, Patrik Dubovský történész, Robert Švec politikus és egy korábbi rendőr, Milan Náhlik is.

A legváratlanabbat Igor Matovič húzta.

A jelenlegi kormánykoalíció leghangosabb bírálója a határidő lejárta előtt pár perccel adta le a jelöléséhez szükséges képviselői aláírásokat a pozsonyi parlament iktatójában úgy, hogy egészen addig a pillanatig nem lehetett sejteni, hogy indul az elnökválasztáson. Matovič kijelentette, indulásával az igazság kereséséhez akar hozzájárulni, és megadni az embereknek a lehetőséget, hogy az első fordulóban a lelkiismeretük szerint szavazhassanak.

Szlovákiában az elnökválasztás kétfordulós. Ha a március 23-ra kiírt első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a leadott szavazatok 50 százalékát, akkor a második körben – ami április 6-ra esik – már csak az első két helyezett vesz részt. A közvéleménykutatások szerint erre jelenleg Peter Pellegrininek, illetve Ivan Korčoknak, van a legnagyobb esélye. Az elnökválasztási kampány hivatalosan az év elején már megkezdődött, a jelöltek félmillió eurót költhetnek, melyről egy transzparens számlán kell számot adniuk.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×