Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A tajvani hadsereg tüzérei egy FGM–148 Javelin típusú, vállról indítható páncéltörő rakétát lőnek ki a 36. alkalommal tartott évenkénti Kínai Dicsőség (Han Kuang) fedőnevű tajvani hadgyakorlaton Taicsung városnál 2020. július 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo

Ez a briteknek nagyon fáj, pontosították a gigantikus orosz–iráni fegyverüzlet részleteit

Csúcstechnológiás brit páncéltörő rakétát adott át Moszkva Iránnak, cserébe az Ukrajna elleni támadásokhoz használt pilóta nélküli drónokért. Az Ukrajnában zsákmányolt eszközt az irániak lemásolhatják, és későbbi háborúkban tűnhet fel.

Azt, hogy érzékeny brit haditechnológia kerülhetett Irán kezébe, a brit The Telegraph című lap írta meg egy biztonsági forrásra hivatkozva. A cikk szerint a Kreml 120 millió fontnyi készpénzt adott át az ukrán csapatoktól lefoglalt korszerű brit és amerikai fegyverekkel együtt, hogy kifizesse az Irántól kapott drónokat.

A készpénzt és a fegyvereket egy orosz katonai repülőgépen vitték egy teheráni repülőtérre augusztus 20-án a kora reggeli órákban – jelentette a Sky News. A gép fedélzetén

  • egy brit NLAW páncéltörő rakéta,
  • egy amerikai Javelin páncéltörő rakéta és
  • egy amerikai Stinger légvédelmi rakéta

volt. Mindez azért fontos hír, mert Irán lemásolhatja a technológiát.

A Sky News szerint a fegyvereket az ukrán hadseregnek szánták, de

"rossz kezekbe kerültek".

A forrás szerint az a gyanú, hogy Irán megvizsgálja a hardvert, szétszedi, és megpróbálja megépíteni a saját verzióját. A forrás azt sugallta, hogy a keményvonalas Iszlám Forradalmi Gárda rendelkezik azzal a képességgel, hogy megvizsgálja a fegyvereket, megértse a technológiát, majd maga is legyártsa azokat.

Egy magas rangú brit kormányzati forrás a The Telegraph megkeresésére nem cáfolta a Sky jelentését.

Közben a nyugati kormányok reménykednek, hogy nyomást gyakorolhatnak Iránra, hogy leállítsák a Moszkva és Teherán közötti jövőbeli üzleteket. Egyelőre azonban a szintén szankcionált és kitaszított Irán az oroszokat segíti: a fegyverekért és a készpénzért cserébe Teherán 160 pilóta nélküli légi járművet adott át Oroszországnak, köztük 100 Shahed-136-os drónt, amelyeket pusztító támadásokhoz használtak ukrán városok és infrastruktúra ellen.

A drónokat – a cirkálórakéták olcsó alternatíváját – a múlt hónapban például Kijev, Lviv és Dnyipro ellen vetették be célba véve az energiahálózatot és a polgári lakosságot is.

A forrás a Sky Newsnak elmondta, hogy

Moszkva és Teherán 175 millió font értékű üzletet kötött egy újabb drónszállítmányról.

Egy újabb drónkampány riadalmat okozna Ukrajnában, amely a nyugati légvédelmi rakéták értékes készleteit használta fel az iráni drónok visszaverésére.

Justin Bronk, a Royal United Services Institute, egy londoni székhelyű agytröszt vezető kutatója a Sky-nak elmondta: "Ha Irán nem szállította volna le a Shahedeket, akkor lényegesen kevésbé lennének hatékonyak az ukrán elektromos infrastruktúra és vízellátás elleni orosz támadások."

Vagyim Prisztajko, Ukrajna brit nagykövete kedd este arra figyelmeztetett, hogy azok a hírek, amelyek szerint Irán ballisztikus rakéták szállításáról is megállapodott, valós fenyegetést jelentenek országára nézve.

Irán tagadta az állítást. A Telegraph forrása továbbá azt állította, hogy Irán a dróntechnológiát egy amerikai drón 2011-es elfogása után szerezte be. Ez tovább táplálja a félelmeket, hogy idővel képes lesz lemásolni az NLAW és más nyugati páncéltörő és repülőgép-ellenes rakétarendszereket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×