Infostart.hu
eur:
378.64
usd:
321.98
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen a V4-ek és az Egyesült Királyság csúcstalálkozójára érkező Orbán Viktor kormányfőt (b) fogadja Boris Johnson brit miniszterelnök (j) a londoni Lancaster House előtt 2022. március 8-án. A csúcstalálkozó fő témája az ukrajnai háború.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A britek nem erőltették a keményebb szankciókat a V4-ekre

A brit sajtó szerint a Johnson-kormány elismerte, hogy Európa nem tudja letiltani az orosz olajat és földgázt az ukrajnai invázióra adott válaszként. A visegrádi államok vezetőinek látogatását kevés lap említi, de az egyik szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök torpedózta meg a keményebb fellépést.

Az Ukrajna elleni orosz támadás miatt hozott Moszkva-ellenes lépések részeként az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kedden eddig példátlan szankciókat jelentett be: az előbbi megtiltja az orosz olaj és földgáz behozatalát, az utóbbi az év végéig megszünteti azok importját.

A földgázszükségletei négy százalékát orosz forrásból biztosító Nagy-Britannia szeretné, hogy Európa is kövesse a példát, de Boris Johnson kormányfő még hétfőn kénytelen volt elismerni: „azt hiszem, a különböző országok különböző módon függnek, és ezt figyelembe kell vennünk. Egyik napról a másikra nem lehet csak úgy leállítani a gáz és olaj felhasználását, még az Oroszországból származó gázét és olajét sem... ami a lényeg: mozogjunk ugyanabba az irányba” – magyarázta a kanadai és holland miniszterelnökkel folytatott hétfői találkozója után.

De azt is elismerte, hogy a britek sem képesek hirtelen válaszra, mert például gázolajat is vesznek Oroszországtól – ezért olyan átállási menetrendet akar követni, amely megóvja a brit vállalkozásokat és az ipart a hatásoktól.

Ezt követte a visegrádi négyek vezetőivel folytatott megbeszélés – a csoport soros elnöke jelenleg Magyarország. A találkozóról az ideológiájában jobboldali és Brüsszel-ellenes Daily Express írt.

„Boris reményeit, hogy még keményebb szankciókat hozzanak Oroszország ellen, szétrobbantotta Magyarország” – áll a szalagcímben. A cikk „kemény csapást” emleget Budapest részéről, és azt írja, hogy a V4-ek Downing Street-i találkozóján Orbán Viktor nem volt hajlandó az orosz gázzal és olajjal szembeni keményebb szankciókra. Pedig, korábban a 27 EU-tagállam külügyminiszterei, az Egyesült Államok és Kanada és Nagy-Britannia egyetértettek abban, hogy jelentősen csökkentik az orosz forrásból történő földgáz és kőolaj beszerzéseket. A lap idézi Orbánnak a találkozó után megjegyzését: „a szankciók egész Európában éreztetik a hatásukat” és hogy

„az energiaszektorra való kiterjesztésük aránytalanul nagy terheket róna Magyarországra”.

A kritikus szalagcím ellenére az Express elismeri, hogy más európai államok is jelentős mértékben függnek az orosz földgázszállításoktól.

A keményebb szankciók támogatása helyett London és a V4-ek határozott hangvételű üzenetben ítélték Moszkvát „brutális, alaptalan és egy szuverén, békés, demokratikus állam elleni előre eltervezett agressziónak” nevezte Vlagyimir Putyin invázióját, amely sérti az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi jogot.

A britek és a V4-ek a nyilatkozatban az ukrán kormány és nép teljes támogatását ígérték. Az orosz gáztól és olajtól való függés kérdésének egy mondatot szenteltek, amely szerint „beszéltek a témáról a kollektív energiabiztonság javítása részeként”.

Emellett pedig a kommüniké megemlíti a magyar elnökség fő célkitűzését: a kiberbiztonság terén történő együttműködést.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×