eur:
392.72
usd:
366.5
bux:
66400.33
2024. április 25. csütörtök Márk
Boris Johnson brit miniszterelnök vizet iszik a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben tartott sajtótájékoztatón 2021. július 5-én. Johnson bejelentette, hogy két hét múlva feloldják a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére elrendelt, még érvényben lévő utolsó jogi korlátozások nagy többségét.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool

Boris Johnson: unokáink tudni fogják, hogy mi vagyunk a bűnösök

Nemcsak könnyű, de helyes is zöldnek lenni – mondta brit miniszterelnök a popkultúra egyik szeretett figuráját idézve az ENSZ-ben. Boris Johnson mellett próbált érvelni, hogy a világ országainak radikális módon kell fellépniük a klímaváltozás megfékezésére.

“Emlékeznek Breki, a békára, amikor azt mondta: nehéz zöldnek lenni? Nos, nem volt igaza! Nem nehéz! És nem csak könnyű, helyes is zöldnek lenni!” – mondta a Muppet Show szeretett karakterére utalva Boris Johnson az ENSZ közgyűlése előtt.

A brit miniszterelnök a klímaváltozás elleni fellépés mellett érvelt, miközben országában, részben a kemény klímavállalások nyomán az egekbe szökött a földgáz ára, ami dominószerű hatást indított meg: felmerült, hogy hiány alakul ki az élelmiszerágazatban fontos szén-dioxidból, mivel akkora a kereslet az áramtermelésre is használt földgázból, hogy az energiadrágulás miatt nem gazdaságos előállítani.

A kibocsátási mechanizmus miatt a szén-dioxid-emisszióért fizetendő összeg akkorára ugrott, hogy már nem gazdaságos bekapcsolni az amúgy szennyező szénerőműveket az áramtermelésre, ami mérsékelhetné a földgáz iránti keresletet és így alacsonyabban tartaná az árakat.

Johnson az ENSZ-ben inkább a jövőre koncentrált: „unokáink tudni fogják, hogy mi vagyunk a bűnösök, ha nem teszünk sürgős lépéseket a sivatagosodás, az aszályok, a terménypusztulás és a példátlan mértékű embermozgás megfékezésére” – fejtegette a világszervezet pulpitusáról.

„Megkérdezik majd tőlünk: miféle önző és rövidlátó emberek voltatok?”

Bár klímaaktivisták – így Greta Thunberg is – rendszeresen tétlenséggel vádolják a nyugati államokat, a britek másokhoz képest előrébb járnak a szén-dioxid-emisszió elleni fellépésben.

Londonban Sadiq Khan főpolgármester most terjeszti ki a fővárosi alacsony emissziós zónát, aminek nyomán behajtási díjat kell fizetni a régebbi dízelkocsik tulajdonosainak. Amikor a rádióban nekiszegezték a kérdést, hogy a lépés nem sújtja-e aránytalanul az alacsonyabb jövedelműeket, - például a nagyszülőket, akik a zónában élő unokáikat látogatva hajtanának be - azt mondta, hogy épp ők szenvednek jobban a károsanyag-kibocsátástól.

Emellett úgy állította be, mintha segítenék az embereket abban, hogy tisztább, elektromos autókra tudjanak átállni – miközben ezek ára nagyságrendekkel magasabb, mint a régi, használt kocsiké. Khan alatt egy sor önkormányzat zárt le ellentmondásos módon mellékutcákat, a zsúfolt főutcákra terelve a forgalmat, ahol gyakran araszolnak az autók.

Közben Johnson az ENSZ-ben megpróbálta megnyugtatni a fejlett országokat, hogy a határozottabb klímafellépés nem jelenti a piacgazdasággal való szembefordulást.

Kínának is köszönetet mondott, amiért nemzetközi szinten nem pénzeli a szén felhasználását.

És, azt fejtegette, hogy a zöld startup-cégek folyamatosan ontják az ötleteket, például arról, hogy tengeri fűvel etessék a teheneket, és hogy a mesterséges intelligenciát felhasználva optimalizálják az élelmiszergyártást. „Ezek az áttörések letörik az árakat a fogyasztók számára...Nem látom úgy, hogy a zöld mozgalom totális támadás lenne a kapitalizmus ellen”.

A héten azonban a London környéki körgyűrűn épp ilyen tiltakozás történt: a házak szigetelését követelő Insulate Britain nevű szervezet aktivistái órákra megállították a forgalmat és így a mentőben ragadó órákra egy stroke-ot szenvedett idős nő is. Az aktivisták válasza a többszöri újságírói kérdésekre, hogy válogatás nélkül büntetik-e a lakosságot, az volt, hogy másképp a kormány nem hallgat rájuk.

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
A gyengülés után visszaerősödött a forint

A gyengülés után visszaerősödött a forint

A szerda reggeli erősödést követően délután ismét gyengülni kezdett a forint a vezető devizákkal szemben, ezt követően azonban úgy tűnik, hogy ismét képes magára találni a magyar fizetőeszköz, csütörtök délelőtt még folytatódott az erősödés, a délutáni GDP adatok hatására azonban kapott egy pofont a forint. Devizapiaci témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×