Infostart.hu
eur:
350.63
usd:
304.35
bux:
138901.29
2026. június 18. csütörtök Arnold, Levente
Boris Johnson brit miniszterelnök vizet iszik a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben tartott sajtótájékoztatón 2021. július 5-én. Johnson bejelentette, hogy két hét múlva feloldják a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére elrendelt, még érvényben lévő utolsó jogi korlátozások nagy többségét.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool

Boris Johnson: unokáink tudni fogják, hogy mi vagyunk a bűnösök

Nemcsak könnyű, de helyes is zöldnek lenni – mondta brit miniszterelnök a popkultúra egyik szeretett figuráját idézve az ENSZ-ben. Boris Johnson mellett próbált érvelni, hogy a világ országainak radikális módon kell fellépniük a klímaváltozás megfékezésére.

“Emlékeznek Breki, a békára, amikor azt mondta: nehéz zöldnek lenni? Nos, nem volt igaza! Nem nehéz! És nem csak könnyű, helyes is zöldnek lenni!” – mondta a Muppet Show szeretett karakterére utalva Boris Johnson az ENSZ közgyűlése előtt.

A brit miniszterelnök a klímaváltozás elleni fellépés mellett érvelt, miközben országában, részben a kemény klímavállalások nyomán az egekbe szökött a földgáz ára, ami dominószerű hatást indított meg: felmerült, hogy hiány alakul ki az élelmiszerágazatban fontos szén-dioxidból, mivel akkora a kereslet az áramtermelésre is használt földgázból, hogy az energiadrágulás miatt nem gazdaságos előállítani.

A kibocsátási mechanizmus miatt a szén-dioxid-emisszióért fizetendő összeg akkorára ugrott, hogy már nem gazdaságos bekapcsolni az amúgy szennyező szénerőműveket az áramtermelésre, ami mérsékelhetné a földgáz iránti keresletet és így alacsonyabban tartaná az árakat.

Johnson az ENSZ-ben inkább a jövőre koncentrált: „unokáink tudni fogják, hogy mi vagyunk a bűnösök, ha nem teszünk sürgős lépéseket a sivatagosodás, az aszályok, a terménypusztulás és a példátlan mértékű embermozgás megfékezésére” – fejtegette a világszervezet pulpitusáról.

„Megkérdezik majd tőlünk: miféle önző és rövidlátó emberek voltatok?”

Bár klímaaktivisták – így Greta Thunberg is – rendszeresen tétlenséggel vádolják a nyugati államokat, a britek másokhoz képest előrébb járnak a szén-dioxid-emisszió elleni fellépésben.

Londonban Sadiq Khan főpolgármester most terjeszti ki a fővárosi alacsony emissziós zónát, aminek nyomán behajtási díjat kell fizetni a régebbi dízelkocsik tulajdonosainak. Amikor a rádióban nekiszegezték a kérdést, hogy a lépés nem sújtja-e aránytalanul az alacsonyabb jövedelműeket, - például a nagyszülőket, akik a zónában élő unokáikat látogatva hajtanának be - azt mondta, hogy épp ők szenvednek jobban a károsanyag-kibocsátástól.

Emellett úgy állította be, mintha segítenék az embereket abban, hogy tisztább, elektromos autókra tudjanak átállni – miközben ezek ára nagyságrendekkel magasabb, mint a régi, használt kocsiké. Khan alatt egy sor önkormányzat zárt le ellentmondásos módon mellékutcákat, a zsúfolt főutcákra terelve a forgalmat, ahol gyakran araszolnak az autók.

Közben Johnson az ENSZ-ben megpróbálta megnyugtatni a fejlett országokat, hogy a határozottabb klímafellépés nem jelenti a piacgazdasággal való szembefordulást.

Kínának is köszönetet mondott, amiért nemzetközi szinten nem pénzeli a szén felhasználását.

És, azt fejtegette, hogy a zöld startup-cégek folyamatosan ontják az ötleteket, például arról, hogy tengeri fűvel etessék a teheneket, és hogy a mesterséges intelligenciát felhasználva optimalizálják az élelmiszergyártást. „Ezek az áttörések letörik az árakat a fogyasztók számára...Nem látom úgy, hogy a zöld mozgalom totális támadás lenne a kapitalizmus ellen”.

A héten azonban a London környéki körgyűrűn épp ilyen tiltakozás történt: a házak szigetelését követelő Insulate Britain nevű szervezet aktivistái órákra megállították a forgalmat és így a mentőben ragadó órákra egy stroke-ot szenvedett idős nő is. Az aktivisták válasza a többszöri újságírói kérdésekre, hogy válogatás nélkül büntetik-e a lakosságot, az volt, hogy másképp a kormány nem hallgat rájuk.

Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

A hálapénz ugyan eltűnt, de más formában felbukkant a magánegészségügyben, amely összefonódott az állami ellátással – mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ébredezik az Etna – a vulkanológus elmondja, kell-e tartani kitörésektől

Az előző öt hónapban aludt a szicíliai vulkán, a mostani a „nyújtózkodás” és a „torokköszörülés” időszaka – fogalmazott az InfoRádióban Harangi Szabolcs. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, milyen jelek és előzmények alapján lehet arra következetni, hogy egy vulkán működésbe lép. Arra is kitért, hogy a következő hetekben útra kelhetnek-e azok, akik szicíliai nyaralásra készülnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Az új kormány megválasztásával lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaságpolitika irányai érdemben megváltozzanak, ami kulcskérdés a hosszú távú növekedés szempontjából. Az egyik legfontosabb dilemma az állam gazdasági szerepvállalásának mértéke. Az elmúlt években azonban egyre inkább az a gyakorlat erősödött meg, hogy ha baj van, az állam beavatkozik és megmenti a szereplőket. A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e állami szerepvállalásra, hanem az, hogy mikor lépi át azt a pontot, ahol a segítség már nem stabilizál, hanem torzítja a gazdaság működését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×