eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
London, 2016. május 9.Boris Johnson, London volt polgármestere érkezik kerékpáron a Nagy-Britanniának az Európai Unióból kiválásáról tartott beszédére Londonban 2016. május 9-én. Johnson kampánybeszédében a brit EU-tagság ellen érvelt, amelyről a szigetország lakossága június 23-án népszavazáson dönt. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Brit biciklisek brutálisat buktak a brexiten

Egyre több uniós cég tagadja meg az áruszállítást Nagy-Britanniába a brexitet követő adószabályok miatt. Külön gond merült fel az EU-ból importált, a briteknél feldolgozott, majd az unióba visszaküldött élelmiszer és ital ügyében.

A 2012-es londoni olimpia sikerei óta a britek megőrülnek a kerékpározásért. A brexit azonban akadályozhatja, hogy hódoljanak szenvedélyüknek. A Campagnolo olasz cég a héten jelentette be, hogy webáruháza immár nem szolgálja ki a brit vevőket. A szigetországból nem lehet náluk közvetlenül vásárolni és nem is szállítanak ki. Egy brit kerékpáros portál ugyanakkor igyekezett megnyugatni az érdeklődőket, hogy a viszonteladókon keresztül még mindig elérhetők a termékek.

A kerékpáros ruházatot, kiegészítőket és alkatrészeket forgalmazó olasz cég egyike azoknak a növekvő számú európai vállalatoknak, amelyek a brexit és Nagy-Britanniának a közös piacból és a vámunióból való újévi kilépése után

nem akarnak szállítani a szigetországba.

Hollandiából a Dutch Bike Bits nevű kerékpáros cég állította le a szállításokat – miközben a világ minden más országába hajlandó eljuttatni termékeit. Hozzájuk hasonlóan a belga Beer on Web nevű söröket áruló vállalkozás is a brexit után új adórezsimre hivatkozva fordított hátat a briteknek.

Még nagyobb gond lehet az élelmiszer körül. Az érintett brit és európai szakmai szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a brexit utáni kereskedelemről szóló brit–uniós alku egyik fejezete gyakorlatilag

blokkolja a létező ellátási láncokat.

Ez az olyan élelmiszereket és italokat érinti, amelyeket brit elosztóközpontok importálnak, majd küldenek vissza az unióba, főképp Írországba.

Az alku szerint csak az a Nagy-Britanniából az EU-ba behozott áru vámmentes, amely “brit eredetű” és az európai élelmiszer akkor válna “brit eredetűvé”, ha a szigetországban valamilyen módon feldolgoznák vagy módosítanák. Egy uniós illetékes szerint nem lehet elvárni, hogy a brexitnek ne legyenek következményei, és az uniós cégeknek fel kell hagyniuk azzal a gyakorlattal, hogy brit elosztóközpontokat használjanak. A helyzet nyomán a Sainsbury’s brit szupermarketlánc a rivális Spar termékeit volt kénytelen a polcokra tenni Észak-Írországban.

A korábban említett kerékpáros online kiskereskedőknek pedig az új brit áfaszabályok miatt fáj a fejük. Január 1-jétől ugyanis a brit adóhatóság nem az import, hanem az eladás helyszínén követeli meg az áfa megfizetését. Ez azt jelenti, hogy a külföldi kereskedőnek be kell jelentkezniük a brit áfakörbe, és el kell számolniuk a 150 eurónál alacsonyabb tételekkel.

A brit kormány válasza erre azt volt, hogy így egyenlő elbánásban részesülnek az EU-s és az unión kívüli cégek. A brit hatóság szerint sok uniós cég már korábban regisztrált, mások viszont az előírtnál kevesebb áfát fizetnek a már brit földön lévő áruik után, és az új szabályozás ezt küszöböli ki.

Brit fogyasztóvédelmi aktivisták szerint a kormány nem világosította fel eléggé sem a kereskedőket, sem a fogyasztókat arról, hogyan hat ki a brexit a határon átnyúló online vásárlásokra.

A holland kerékpáros cég szerint a brit adóhatóság a világ minden, Nagy-Britanniába exportáló cégére “díjat vetne ki szolgáltatásáért, ami nevetséges. Mi lenne, ha a világ minden országa ezt tenné? Akkor 195 adóhivatalnál kellene számlát fenntartani és oda befizetni” – írták oldalukon.

“Ha Ön dühös emiatt, lépjen kapcsolatba parlamenti képviselőjével”

– sürgette brit ügyfeleit a cég.

Közben a Fedex/TNT csomagszállító vállalat extra díjat kezdett el felszámolni a brit–EU viszonylatban szállított küldeményekre, és hasonló lépésre szánta el magát a DHL és a UPS is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×