Hogyan kezelje az EU a menedékkérők és gazdasági bevándorlók esetleges újabb hullámát? Ne úgy, mint korábban – mondja Donald Tusk, az uniós vezetők döntéshozó szerve, az Európai Tanács elnöke.

Miközben Brüsszel bíróság elé citálta Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot, amiért a nyugatiakhoz képest jóval kevesebb menekültet sem hajlandók befogadni, Tusk azt mondta, hogy kötelező kvóta kérdése „súlyosan megosztotta” az uniót.

 Az Európai Tanács elnöke ezek után kemény bírálatokat kapott Brüsszelből és Nyugat-Európából.

„Elfogadhatatlan és Európa-ellenes” – így kommentálta a megjegyzést Dimitrisz Avramopulosz az unió migrációs biztosa. De nemcsak a populisták által előszeretettel támadott EU-bürokrácia, hanem a nyugati tagállamok egy része is nemtetszését fejezte ki.

„Kelet és Nyugat között már régóta fennáll ez a feszültség. Meg kell oldanunk a kérdést, készen kell állnunk a következő migrációs válságra” – mondta a Financial Timesnak egy a kvótákat támogató nyugati ország diplomatája.

A vita árnyékot vethet a csütörtöki uniós csúcsra, így Tusk később visszafogta a bírálatokat.

2015-16 között több, mint két és félmillió ember folyamodott menedékjogért az unióban. A szám drasztikusan visszaesett azt követően, hogy EU-pénzből programokat indítottak Törökország és Líbia részvételével a menekültek és migránsok visszatartására. 2015-ben még 220 ezren keltek át a Földközi-tengeren, míg idén októberben már csak 15 ezren.

Brüsszel viszont két tűz közé került: egyrészt a kvóta alapján más országokhoz képest arányaiban és számban is jóval kevesebb menekült befogadására kötelezett közép-európai országok támadják, másrészt a jogvédők is. Utóbbiak közül az Amnesty International legfrissebb jelentése egyenesen a migránsok elleni kínzásokban való bűnrészességgel vádolja az Uniós és tagállami vezetőket is, akiket bírósággal fenyeget.

Tusk azt akarja, hogy a jövő nyárra alakuljon ki konszenzus a migrációs politika kérdésében, de egy diplomata szerint az ellenállás falába ütközött – egyrészt Németország, Hollandia és más nyugati államok, másrészt Lengyelország, Magyarország és Csehország részéről.

Erre tett egy lapáttal Avramopulosz migrációs biztos, aki azt vágta a Pécsi Egyetem díszdoktorává avatott Tusk fejéhez, hogy „aláássa az európai projekt egyik pillérét, a szolidaritás elvét”.

Tusk támogatói szerint viszont a politikus terve a nyers valóság – az EU-ban a migrációs kérdésben beállt szakadás állapotára adott válasz. Azt is felhozzák érvként, hogy – az FT megfogalmazása szerint „Varsóban és Budapesten az autokrata kormányok az EU beavatkozás áldozatának állíthatják be magukat”.

„Mindkét fél nagyon távol áll egymástól és nincs sok kompromisszum lehetőség” – mondta egy közép-európai diplomata. Ennek ellenére a visegrádi országok képviselői a héten találkoznak olasz partnereikkel – Olaszország volt a válság idején az egyik olyan EU-tagállam, amelynek a leginkább szüksége volt a többiek szolidaritására, mert több százezer embert mentett ki a tengerből és helyezett el.